Az ukrán hadsereg jelentős dezertálási válsággal küzd, amely súlyosbodhat, ha az Oroszországgal fennálló konfliktus folytatódik – jelentette pénteken a The Guardian. A probléma nemrégiben nemzetközi figyelmet kapott, miután egy Franciaországban kiképzett ukrán dandárból tömeges dezertálásról érkeztek jelentések.
A Guardian két ukrán katonával készített interjút, akik elhagyták állomáshelyüket, a hadseregen belüli szervezetlenségre és az orosz túlerőre hivatkozva. Egyikük a kaotikus parancsnoki struktúráról és az alapvető ellátmányok hiányáról számolt be, míg a másik a jól felszerelt ellenfél miatti pszichológiai áldozatokat emelte ki.
A potenciális újoncok körében elterjedt a félelem, az a sztereotípia, hogy „ha belépsz, öt percen belül halott leszel” – mondta a lapnak Andrij Hrebenujk, egy gyalogsági zászlóalj törzsőrmestere.
A Franciaországban kiképzett 155. gépesített dandárt a tömeges dezertálásokról és a belső rossz irányításról szóló jelentések miatt vizsgálják. Az ukrán Állami Nyomozó Iroda a múlt héten vizsgálatot indított a vádakkal kapcsolatban.
A toborzási hiányra válaszul az ukrán parlament olyan intézkedéseket vitat meg, amelyekkel több újoncot lehetne toborozni. A reformok véglegesítése folyamatban van, köztük szerepelnek a 18-25 évesek is, akik jelenleg mentesülnek a mozgósítás alól, de önkéntes bevonulásra ösztönöznék őket.
Olha Resetilova, a szolgálatot teljesítők jogainak védelméért felelős ukrán biztos a The Guardiannek azt javasolta, hogy a toborzási válságot enyhíteni lehetne, ha Kijev szövetségesei saját csapataikat is bevetnék. Az európai vezetők tárgyalnak egy békefenntartó erő esetleges ukrajnai bevetéséről, amelynek feltétele az Oroszországgal kötendő tűzszüneti megállapodás.
A hónap elején, a davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán vezető felvetette, hogy legalább 200 000 fős szövetséges csapatra lehet szükség a békemegállapodás biztosításához. Egy NATO-betelepítés azonban jelentős válaszlépéseket válthatna ki Moszkva részéről.
Ajánló
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban óva intett egy ilyen „rendkívül veszélyes lépéstől”, figyelmeztetve, hogy az potenciálisan „globális katasztrófához” vezethet. Putyin azt is elutasította, hogy a nyugati csapatok megváltoztathatnák a helyzetet a harctéren.
Alekszej Zsuravlev, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának első elnökhelyettese a múlt héten kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok által támogatott katonai szövetség vagy valamelyik tagország csapatokat küld Ukrajnába, Oroszország a mozgósítás újabb szakaszát jelentheti be, mivel a lépést közvetlen agressziónak tekintené.
Zsuravlev a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Oroszországnak elegendő tartaléka és erőforrása van ahhoz, hogy reagáljon egy esetleges NATO-telepítésre.
