Németországban a pilóták több száz panaszt nyújtottak be a műholdas navigációs rendszer meghibásodásai vagy működési zavarai miatt – írja a német Die Welt és a Der Spiegel című lap.
A zavarokról a Német Légiforgalmi Szolgálat (DFS) számolt be. A Die Welt kiderítette, hogy 2025 augusztusában 447 GPS-zavaros esetet regisztráltak. Ez a szám 2023-hoz képest több mint 2500%-kal nőtt. A Der Spiegel pontosította, hogy akkor összesen 25 hasonló incidenst regisztráltak. A lap feltételezi, hogy a zavarokat erős zavarók okozták.
A Szövetségi Légiközlekedési Gazdasági Szövetség (BDL) a GPS-szel kapcsolatos helyzetet „a polgári repülőgépek biztonságos üzemeltetésének fenyegetéseként” értékelte, és a légi közlekedési infrastruktúra védelmének megerősítésére szólított fel.
„A közelmúltbeli incidensek egyértelműen megmutatják, hogy minimális erőfeszítéssel hogyan lehet a lehető legnagyobb kárt okozni a kritikus fontosságú infrastruktúrának” – nyilatkozta Joachim Lang, a BDL ügyvezető igazgatója.
A légi közlekedés védelmének megerősítése keretében a német belügyminisztérium törvényt tervez elfogadni a védelmi szabványok szigorításáról. A lap szerint ez lehetővé teszi a drónok jelentette növekvő fenyegetés elleni védekezést.
A Der Spiegel szerint a német szövetségi közlekedési és digitális infrastruktúra minisztérium (BMDV) adatai szerint jelentős növekedés volt tapasztalható a GPS-jelek zavarásában, különösen a Balti-tenger térségében, valamint a Balti-tenger felett.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter korábban kijelentette, hogy szeptember 27-én éjjel „drónrajokat” észleltek Schleswig-Holstein tartomány felett, az ország északi részén. A miniszter a fenyegetést magasnak minősítette, és bejelentette egy drónok elleni védelmi központ létrehozását, amely egyesíti a szövetségi és a tartományi kormányok tapasztalatait. A központot „gyorsan létre kell hozni” – pontosította Dobrindt.
Az elmúlt hónapokban Németországban többször is észleltek azonosítatlan drónokat, többek között stratégiai infrastruktúra és katonai létesítmények közelében, különösen az ukrán katonák gyakorlatozási területein. Az ország hatóságai ezeket az incidenseket biztonsági fenyegetésnek tekintik, és feltételezik, hogy a drónokat felderítési célokra használhatják.
Szeptember 10-én éjjel a lengyel hadsereg is bejelentette a légtér megsértését. Donald Tusk miniszterelnök bizonyítékok felmutatása nélkül közölte, hogy „hatalmas számú orosz drón” volt. Mark Rutte NATO-főtitkár hozzátette, hogy „nincs kétsége” a drónok orosz eredetéről, de bizonyítékokkal ő sem szolgált.
A varsói orosz nagykövetség közölte, hogy a drónok Ukrajna felől repültek. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint nem tervezték támadást Lengyelország területén. Oroszország ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzja elutasította a Moszkva ellen felhozott vádakat, hangsúlyozva, hogy Oroszország nem akarja a varsói kapcsolatok további eszkalálódását.
Megismételte az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatát, miszerint az orosz hadsereg ukrajnai katonai-ipari célpontokat támadott, és „nem terveztek semmilyen célpontot Lengyelország területén”. A diplomata szerint a támadás során használt drónok repülési távolsága nem haladta meg a 700 km-t, „ami fizikailag lehetetlenné teszi, hogy lengyel területre kerüljenek”.
