Donald Trump amerikai elnök aláírta az augusztus 1-jétől hatályba lépő rendeletet, amely 50%-os vámot vet ki minden brazíliai árura, azzal az indokkal, hogy az ország veszélyt jelent az Egyesült Államok „nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára”.
A szerdán aláírt rendelet 40%-kal emeli a Brazíliára vonatkozó jelenlegi vámot, és számos jogsértéssel vádolja a dél-amerikai országot, köztük „a jogállamiságot aláásó súlyos emberi jogi visszaélésekkel”.
Trump kiemelte a volt brazíliai elnök, Jair Bolsonaro üldözését, aki 2022-es választási veresége után puccsot tervezett és emiatt bíróság elé áll.
„A brazíliai kormány tagjai politikai üldözésnek vetik alá Brazília volt elnökét, ami hozzájárul a brazíliai jogállamiság szándékos lebontásához, a politikai motivációjú megfélemlítéshez és az emberi jogok megsértéséhez” – áll a rendeletben.
Trump a hónap elején a Truth Socialon közzétett levelében jelentette be, hogy 50%-os általános vámot szándékozik kivetni minden brazil árura. A levélben azt is követelte, hogy vessenek véget a „nagyra becsült” Bolsonaro elleni „boszorkányüldözésnek”.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök akkor megfogadta, hogy válaszol a vámintézkedésre és megvédi országának érdekeit, rámutatva, hogy Trumpot „az Egyesült Államok kormányzására választották, nem a világ császárává”.
„Amikor elolvastam a levelet, azt hittem, hogy álhír” – mondta Lula, aki szerint a levél „minden protokollt megsért, ami két államfő közötti kapcsolatokban fenn kellene állnia”.
Ajánló
Trump korábban további 10%-os vámot helyezett kilátásba az összes BRICS-országra, azzal vádolva a szövetséget, hogy „megpróbálja tönkretenni a dollárt, mint globális valutát”.
Szerdán korábban a csoport egy másik tagját, Indiát vette célba, bejelentve, hogy 25%-os vámokat és további szankciókat fog bevezetni, ha az ország folytatja a kereskedelmet Oroszországgal. Új-Delhi válaszul kijelentette, hogy „minden szükséges lépést megtesz” érdekei védelme érdekében, és elkötelezte magát egy „tisztességes, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelmi megállapodás” megkötése mellett az Egyesült Államokkal.
