Az Oroszországi Föderáció újabb lépést tett jelenlétének kibővítésére az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Hétfőn Vlagyimir Putyin üzembe helyezte a Kelet-Szibéria – Csendes-óceán kőolajvezetéket /KSZCSO/ és jelt adott az első tartályhajó feltöltésére. Az ünnepi eseményre Kozmino tengeri olajátrakodó kikötőben került sor, ahol távol-keleti munkalátogatása során tartózkodik a kormányfő.
A KSZCSO vezetékrendszerrel az a cél, hogy diverzifikálják az orosz kőolajszállításokat és megnyissák országunk számára az új, ígéretes piacot az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Vlagyimir Putyin emlékeztetett, hogy 2004. december 31-én hoztak döntést a rendszer építéséről, és öt év alatt elkészültek a munkálattal. A kormányfő kiemelte, hogy mindezt sikerült fennakadás nélkül elvégezni a pénzügyi világválság körülményei között.
A vezetékrendszeren át Nyugat- és Kelet-Szibéria kőolaj kitermelő körzeteiből érkezik az olaj a Távol-Keletre, az ázsiai és a csendes-óceáni körzetbe. A rendszert technológiailag összekötik a már működő „Transznyefty” vezetékkel. Az így létrejövő egységes rendszer biztosítja a kőolajszállítások operatív elosztását Oroszország területén nyugati és keleti irányban. A KSZCSO-rendszer lesz a világ leghosszabb csővezetékrendszere háromszor hosszabb, mint a transz-alaszkai. Az új vezetékrendszer bázisát a nyugat-szibériai Tomszk megye és a Hanti-Manysi körzet alkotja. A kőolajkészletek képesek kielégíteni Kelet-Szibéria és Távol-Kelet energetikai és petrolkémiai nyersanyag-igényeit, valamint biztosítani a szénhidrogének nagy mennyiségű szállítását az ázsiai és a csendes-óceáni körzet országaiba.
Ajánló
Oroszország energetikai stratégiájában nyíltan utalnak arra, hogy a fűtőanyag-komplexum fejlesztésében prioritást kapnak a kelet-szibériai és a távol-keleti régiók. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az alapvető kőolaj- és gázkitermelő központok keleti irányba helyeződnek át. Éppen itt, Kelet-Szibériában és a Távol-Keleten összpontosul Oroszország fűtőanyag és energetikai tartalékainak jelentős része. Másrészt az ázsiai és csendes-óceáni körzet, és elsősorban az észak-kelet ázsiai országai jelentős erőforrásokkal rendelkeznek a gazdaság intenzív fejlődéséhez és nagy az energiaigényük. A szakértők prognózisa szerint az említett térség vezető országaiban a 2025-ig terjedő időszakban a kőolaj iránti igény 25 százalékkal lesz nagyobb a nemzetközi szükségletekhez képest, mégpedig alapvetően amiatt, hogy Kínában háromszorosára nő az olajtermékek felhasználása.
A Kelet-Szibéria – Csendes-óceán kőolajvezeték szociális-gazdasági hatását nehéz túlbecsülni. Hiszen a vezetékrendszer üzembe helyezésével számos fontos szociális problémát oldanak meg. A projekt megvalósítása lehetővé teszi, hogy a szibériai társaságok áttörést hajtsanak végre a régió gazdaságában. Gyakorlatilag Szibériában új iparágazatot alakítanak ki. Hatalmas befektetések, és így az adók, Szibéria gazdaságába áramlanak, és kihatnak a régió gazdasági és szociális helyzetére. A regionális hatóságok úgy beszélnek ezekről a projektekről, mint Szibéria második iparosításáról, amely lehetővé teszi, hogy a körzet az orosz gazdaság húzóereje legyen.
Ehhez szorosan kötődik hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnök új termelési kapacitásokat nyit meg Vlagyimir Putyin a Távol-Keleten: Vlagyivosztokban részt vett a „Sollers” autógyár megnyitásában, és kipróbálta a szerelőszalagról legördülő első gépkocsik egyikét.
A kormányfő megismerkedett valamennyi teher- és személygépkocsi típussal, amelyet ennél a vállalatnál szerelnek. Bemutatták neki a Ssang Yong és az UAZ „Patriot” modellt. A kormányfő beült az UAZ-ba és egy kört tett a szerelőcsarnok területén. Ezt követően elbeszélgetett a vállalat munkásaival. Oroszország folytatja saját autógyártásának fejlesztését – jelentette ki Vlagyimir Putyin. A munkásokkal beszélgetve a miniszterelnök rámutatott, hogy a gépkocsigyártás egyike a világgazdaság azon ágának, amelyet a legerősebben sújtott a globális pénzügyi és gazdasági válság. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az orosz kormány egész sor intézkedést hozott az autóipar támogatására. „Az önök üzeme az első fecske, de bízom benne, hogy nem az utolsó”- mondta a kormányfő a munkásokhoz fordulva. Kiemelte, hogy egy ilyen termelés megindulása „stabil munkát és fizetést jelent… ezen kívül a saját fejlődés lehetőségét, amikor nem másokra dolgozol”. Ez a vállalat lehetővé teszi, hogy régió fejlessze saját adóbázisát. Ez pedig annyit jelent, hogy lesz pénz és lehetőség a szociális létesítmények, az úthálózat és sok más dolog fejlesztésére.
Az új nagyvállalat üzembe helyezése része annak a stratégiának, amelyet az orosz kormány dolgozott ki az ország távol-keleti vidéke és a bajkáli körzet fejlesztésére a 2025-ig terjedő időszakra. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy ez a stratégia lehetővé teszi a szilárd gazdaság kialakítását ebben a stratégiailag fontos körzetben. Ezt megelőző nap Kozmino Primorje-i kikötőben a kormányfő megnyitotta a „Kelet-Szibéria – Csendes-óceán” kőolajvezeték végállomását /itt rakodják át a kőolajat a tartályhajókba/. Amint Putyin rámutatott, most Oroszország kőolaját nem csak hagyományosan Nyugatra szállíthatja, hanem összpontosíthat a Kelet energetikai szükségleteire is. Ez ösztönözni fogja a Távol-Kelet és Kelet-Szibéria fejlődését – hangsúlyozta a kormányfő .- Bolsoj Kameny Primorje vidéki városban a kormányfő közölte, hogy ott épül fel Oroszország legnagyobb hajógyára. A Zvezda üzem bázisán új kapacitásokat hoznak létre tartályhajók és gázszállító hajók szerelésére. A régióban tartott tanácskozáson a miniszterelnök kifejtette: minden objektum, amelyet távol-keleti útja során meglátogat, része a régiófejlesztés 2025-ig tartó nagy fejlesztési programjának és egyben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés /APEC/ csúcstalálkozója előkészítésének. A csúcstalálkozót 2012-ben tartják Vlagyivosztokban.
