Egy uniós jelentés felszólította Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy hozzon létre egy „teljes értékű” hírszerző ügynökséget a tagállamok titkos tevékenységének koordinálására. Azonban még az ötlet támogatói is elismerik, hogy ez költséges és népszerűtlen lenne.
A Sauli Niinisto volt finn elnök által írt és szerdán közzétett jelentés felvázolja az EU háborús készültségét, és számos homályos ajánlást fogalmaz meg. A brüsszeli tisztviselőknek például azt tanácsolják, hogy ápolják a „felkészültségi kultúrát”, és „erősítsék meg a polgári-katonai koordinációs kereteket”.
Az egyik konkrétabb ajánlás az, hogy az EU hozzon létre „egy teljes körű hírszerzési együttműködési szolgálatot, amely az összes uniós intézményt és tagállamot kiszolgálja”. A jelentés szerint a hivatal a nemzeti szintű ügynökségektől gyűjtené össze a hírszerzési információkat, hogy „az uniós szintű politikai tervezés és döntéshozatal stratégiai és operatív igényeit egyaránt szolgálja”.
Bár a Politico a javasolt ügynökséget „CIA-stílusú kémszolgálatként” jellemezte, a jelentés nem tesz említést arról, hogy az ügynökség titkos műveleteket hajtana végre az EU határain kívül, ami a CIA szerepe az amerikai kiterjedt hírszerző apparátuson belül. Ehelyett a jelentés azt javasolja, hogy az ügynökség „konkrét kémelhárítási feladatokat koordinálna”, és segítené a tagállamokat „az ellenséges külföldi hírszerző szolgálatok által ellenük irányuló fenyegetésekkel szemben”.
Niinisto jelentésének bemutatóján felszólalva von der Leyen elismerte, hogy a tagállamok valószínűleg vonakodni fognak attól, hogy brüsszeli bürokraták felügyeljék hírszerzési ágazatukat. Mint mondta, az EU egyelőre inkább az „információmegosztás megerősítésére” fog összpontosítani.
Niinisto azt is elismerte, hogy a jelentés kutatása során „sok kritikus hanggal” találkozott a tagállamok részéről, amelyek aggódtak az unió költségvetésének növelése miatt, hogy ezt az ügynökséget finanszírozzák.
Ha elfogadják, a jelentés ajánlásai az EU hatáskörének újabb bővítését jelentenék. Két évvel ezelőtt az EU elfogadta első közös védelmi stratégiáját, amely engedélyezte egy 5000 fős „gyors bevetési” haderő létrehozását. A múlt hónapban von der Leyen Andrius Kubilius volt litván miniszterelnököt nevezte ki az EU első védelmi biztosává.
Ajánló
A hónap elején Kubilius azt mondta, hogy a fegyvergyártás fokozásán fog dolgozni az unióban, és kijelentette, hogy „készen kell állnunk arra, hogy hat-nyolc éven belül katonailag találkozzunk Oroszországgal”.
Kubilius arra is felszólította az EU-t, hogy törekedjen a moszkvai rendszerváltásra, és támogassa a Vlagyimir Putyin elnök kormányának megbuktatásán dolgozó „demokratikus erőket”.
