A z orosz társadalomnak Vlagyimir fejedelem lelki hagyatéka szerint kell szembenéznie a modern kihívásokkal és fenyegetésekkel – hangoztatta a Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kijevi Fejedelemséget kereszténységre térítő uralkodónak a Kreml szomszédságában felállított monumentális szobrának avatásán.
„(A fejedelem) kora nem szűkölködött a vívmányokban, amelyek közül a legfontosabb és leginkább meghatározó természetesen a Kijevi Rusz megkeresztelése volt” – jelentette ki az orosz vezető.
Mint mondta, az óorosz állam uralkodójának választása „közös lelki forrásává vált Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna népeinek”.
Szent Vlagyimir 988-ban vette fel a kereszténységet.
„(Vlagyimir fejedelem) fektette le azokat az erkölcsi értékalapokat, amelyek máig is meghatározzák életünket. Éppen ez a tartós erkölcsi támasz, az összefogás és az egység segített őseinknek abban, hogy leküzdjék a nehézségeket, a haza dicsőségére éljenek és győzedelmeskedjenek, és nemzedékről nemzedékre növeljék erejét és nagyságát” – mondta.
„És ma az a kötelességünk, hogy együtt álljunk ellen a modern kihívásoknak és fenyegetéseknek, a lelki hagyatékra, az egység és az egyetértés megfizethetetlen hagyományaira támaszkodva haladjunk előre, így biztosítva ezeréves történelmünk folytonosságát” – hangsúlyozta Putyin.
Szavai szerint Vlagyimir fejedelem az orosz állam lelki alapítója, az orosz földek egyesítője és védelmezője volt, aki lefektette az egységes, központosított állam alapjait, ezért emlékművének felavatása Moszkva, egész Oroszország és a határon túli oroszok szempontjából jeles esemény.
Hangsúlyozta annak jelképes jelentőségét, hogy a szertartást – amelyen jelen voltak a kormány tagjai, a törvényhozás, a parlamenti pártok és az oroszországi egyházak vezetői – éppen az orosz népi egység napján történik.
Az ünnep alkalmából Oroszország számos településén felvonulást, szabadtéri koncerteket és fesztiválokat rendeztek. Moszkva központjában mintegy 80 ezren vonultak fel.
Vlagyimir fejedelem 14 méter magas, 2 méteres talapzaton álló szobrának alkotója Szalavat Scserbakov. Ő a szerzője Germogen (Hermogenész) pátriárka és I. Sándor cár emlékművének is, amelyet 2013-ban, illetve 2014-ben avattak fel a Kreml közelében.
A népi egység napján a lengyel megszállás elleni 1612-es felkelésről emlékeznek meg Oroszországban. Az 1917-ben eltörölt ünnepnapot 2005-ben vezették be újra.
