Az Egyesült Államok elhalasztotta a Wagner katonai magáncéget célzó gazdasági szankciók újabb körét, miután annak vezetője, Jevgenyij Prigozsin a Kremllel felszólítása ellenére fegyveres konvojt vezetett Moszkva felé – jelentette a Wall Street Journal szombaton saját forrásokra hivatkozva.
A lap szerint az amerikai külügyminisztérium várhatóan kedden jelent be szankciókat a Wagnerhez kötődő afrikai aranyipari vállalkozásokkal szemben, köztük egy közép-afrikai köztársaságbeli bányaüzemmel szemben.
A tervet azonban félretették, miután Prigozsin pénteken megvádolta az orosz hadsereget egy Wagner-kiképzőtábor elleni támadással, másnap pedig csapatainak konvoját Moszkva felé vezette, és ígérte, hogy szembeszáll a magas rangú orosz katonai vezetőkkel. A lázadást szombat este Prigozsin és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök közötti megbeszéléseket követően sikerült lezárni.
„Washington nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy ebben a kérdésben pártot választott” – mondta a lapnak egy névtelen forrás. Mivel Putyin árulással vádolja Prigozsint, és „határozott fellépést ígért a lázadók ellen, az Egyesült Államok nyilvánvalóan úgy érezte, hogy Wagner szankcionálása segítené az orosz vezetőt.”
A Wagner-csoport 2017 óta áll amerikai szankciók hatálya alatt, és a külügyminisztérium december elején „különösen aggályos szervezetnek” minősítette, mert állítólag veszélyezteti a vallásszabadságot Afrikában. A szervezetet az USA még januárban jelentős nemzetközi bűnszervezetnek minősítette.
A múlt hónapban az USA szankciókkal sújtotta a Wagner mali műveleteinek vezetőjét.
Prigozsin és Putyin szembenállása során az USA és szövetségesei nem voltak hajlandóak kommentálni a helyzetet, illetve nyilvános nyilatkozatokat vagy előrejelzéseket tenni. A Fehér Ház azonban szombaton közleményben erősítette meg, hogy Joe Biden amerikai elnök „megvitatta az oroszországi helyzetet” Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetőivel.
