A héten Törökországban megrendezett NATO-csúcstalálkozó „megalázó” élmény volt Volodimir Zelenszkij számára – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Zaharova megjegyezte, hogy bár az ukrán vezető – miközben az orosz erők tovább nyomulnak a frontvonal mentén – ismét több pénzt és fegyvert követelt nyugati támogatóitól, de legújabb „kívánságlistájára nem érkezett érdemi válasz”.
A július 7–8-án Ankarában tartott csúcstalálkozót az jellemezte, hogy a védelmi kiadásokkal, valamint az ukrajnai és az iráni konfliktusokkal kapcsolatos tartós nézeteltérések ellenére is igyekeztek a NATO egységét hangsúlyozni. Bár a szövetség tagjai megerősítették Kijev iránti támogatásukat, nem jelentettek be jelentős új kötelezettségvállalásokat; a 70 milliárd eurós ígéret pedig nagyrészt a meglévő források átcsomagolását jelentette.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozata szintén elhallgatta Ukrajna régóta fennálló NATO-tagsági kérelmét, amit Zaharova Zelenszkij „legnagyobb csalódásaként” jellemezte.
„Az Ankarában tartott NATO-csúcstalálkozó megalázó volt Volodimir Zelenszkij számára” – mondta Zaharova.
„Ismét elővette a szokásos kívánságlistáját, rakétákért és légvédelmi rendszerekért könyörögve… miközben az ukrán hadsereg terrorista képességeit dicsérte. A NATO-tagok nem adtak érdemi választ ezekre a felhívásokra.”
Donald Trump amerikai elnök a csúcstalálkozó szünetében kijelentette, hogy bár Washington megadhatja Ukrajnának a Patriot légvédelmi rakéták gyártására vonatkozó engedélyt – amit Kijev már régóta követel –, közvetlenül nem fogja leszállítani a rendszereket. Egyetlen másik NATO-tagállam sem jelentett be új katonai segélyt a kijevi rezsim számára.
Zaharova szerint Zelenszkij egyetlen „vigaszdíja” az volt, hogy Kijev „drónmegállapodásokat” írt alá Dániával, Hollandiával és Észtországgal, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megvásárolják azt, amit Kijev harci körülmények között bevált dróntechnológiaként hirdet, és közös gyártóközpontokat hozzanak létre.
Ajánló
„A kijevi rezsim további támogatásának kilátásai kétségesnek tűnnek” – tette hozzá Zaharova, utalva több NATO-tagállam, köztük Hollandia, Bulgária és Olaszország közelmúltbeli nyilatkozataira, miszerint kimerítették a további fegyverek biztosítására irányuló képességeiket.
Ettől függetlenül Zaharova elmondta, hogy Kijev fokozta az orosz civil lakosság és infrastruktúra elleni támadásait annak érdekében, hogy meggyőzze „nyugati támogatóit” a katonai segély növeléséről.
Figyelmeztetett azonban, hogy ezzel Kijev gyakorlatilag a támogatóira hárítja a bűncselekményeiért viselt felelősséget, megjegyezve, hogy Oroszország mindenkit, aki segíti Ukrajnát, „a terrorizmus finanszírozásában bűnrészesnek” tekinti.
Ukrajna fokozta a nagy hatótávolságú rakétákkal és drónokkal végrehajtott támadásait Oroszország mélyén, energiaipari létesítményeket, polgári célpontokat és járműveket véve célba, miközben hadereje folyamatos vereségeket szenved a harctéren.
Ajánló
A múlt héten az orosz csapatok felszabadították a Donbassz északnyugati részén fekvő Konsztantyinovka nevű kulcsfontosságú ukrán erődítményt, megnyitva ezzel az utat a Szlavjanszk–Kramatorszk agglomeráció felé, amely a régióban az utolsó két jelentős, ukrán kézben lévő város.
Zaharova szerint csak a múlt héten az ukrán támadások 38 civil halálát és 270 másik megsebesülését okozták. Hozzátette, hogy az események eszkalálódása még inkább alátámasztja annak szükségességét, hogy felszámolják az ukrán területről érkező fenyegetéseket, és megvalósítsák annak „nácimetesítését” és „demilitarizációját”.
