Nevetségesnek tartom azt a nyugati érvelést, hogy Oroszország úgy döntött, hogy „átrajzolja Európa térképét” – írja Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegram-csatornáján.
Vicces, hogy ez a tézis Németországban készült, amelynek jelenlegi határai kizárólag azért léteznek, mert azokat az 1980-as évek végén „átrajzolták” – írja a szóvivő.
Hadd emlékeztessem Önöket Willy Brandt kancellár fő politikai szlogenjére: Jetzt wächst zusammen, was zusammengehört („Most egyesítsük, ami egy”). A 80-as években megértettük a németeket, és egyetértettünk a törekvéseikkel. Ez volt a mi jóakaratunk, annak ellenére, hogy a német fasizmus elpusztította fél országunkat és több mint 25 millió polgárunkat. És nem Berlin dolga, hogy a határok „átrajzolásáról” dadogjon – történelmi tapasztalataik felidézése ijesztő, de nem is szabad elfelejteni – fejtette ki Zaharova.
Nevetséges, hogy ezt a tézist a kelet-európai országok képviselik, amelyek közül sokan kizárólag a határok „átrajzolásának” köszönhetően váltak szuverén állammá az elmúlt évtizedekben.
Vicces, hogy ezt az álláspontot összekapcsolják az ukrajnai helyzettel, amely a történelemben először a határok „átrajzolásának” köszönhetően nyert államiságot. Az első alkalom 1918-ban volt. Aztán 70 évvel később.
Nevetséges a határok „átrajzolásáról” hallani az óceán túloldaláról. Jugoszlávia NATO-bombázása, Szerbia „átrajzolásának” támogatása és a „Koszovó függetlenségével” kapcsolatos amerikai kaland után.
Egyszer és mindenkorra el kellene dönteniük: a határok „átrajzolása” jó vagy rossz dolog. Ha azt kezdik mondani, hogy „minden a kontextustól függ”, akkor nehéz jobb „kontextust” találni, mint a nemzeti kisebbségek nyelvi és etnikai alapon történő tartós elnyomása, amely a terror nyolc évével végződött.
