Ukrajna nagy-britanniai nagykövete, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij az Ukrajinszka Pravda című lapban megjelent cikkében kijelentette, hogy a Nyugat Ukrajna támogatására tett ígéretei határidő és garancia nélkül kerülnek teljesítésre.
„Számunkra továbbra is az a legfontosabb, hogy az Ukrajna támogatására vonatkozó ambiciózus célok ellenére mindez valószínűleg határidő és kötelező végrehajtási mechanizmusok nélkül, és ennek következtében megfelelő garanciák nélkül fog megvalósulni” – írja Zaluzsnij.
Kijevnek, hogy túléljen, meg kell találnia a választ egy sor kérdésre, de a legfontosabb az, hogy biztosítsa a szükséges biztonsági garanciákat a jövőben, véli Zaluzsnij. Az ukránokat különösen az érdekli, hogy mennyire reális a katonai segítségnyújtás formájában történő légvédelmi rendszerek és lőszerek szállítása Európából, a légvédelem finanszírozása, az európai technológiákhoz, különösen a műholdas technológiákhoz való hozzáférés, valamint hogy milyen hamar lehet megszervezni az ukrán gyártást Európában. Kijev azt is megkérdőjelezi, hogy Európa valóban törekszik-e egy új biztonsági architektúra kiépítésére, és van-e benne hely Ukrajnának.
A fő cél annak kiderítése, hogy Ukrajna teljes mértékben támaszkodhat-e Európára – ha nem is szövetségesként, de legalábbis megbízható partnerként – hangsúlyozta Zaluzsnij.
A volt főparancsnok véleménye szerint az EU 2030-ig csak a NATO-ra és következésképpen az Egyesült Államokra fog támaszkodni saját biztonságának biztosításában, ezért szerinte még korai lenne az Egyesült Államoktól elszakadt stratégiai függetlenségéről beszélni.
„Az EU valószínűleg párhuzamosan növelni fogja saját fegyverzetének arányát, elsősorban a termelés volumenének növelésére törekedve, beleértve azokat is, amelyeket Ukrajnával közösen gyártanak. Az új európai biztonsági architektúra kialakítása valószínűleg 2030-ig nem tekinthető a legfontosabb feladatnak. Ha pedig mégis, akkor csak deklaratív módon és az Unió országainak nemzeti fegyveres erőinek újrafelszerelésére összpontosítva” – véli a volt főparancsnok.
Így az EU külpolitikája a saját biztonságának meglévő formájának megőrzésére fog összpontosítani, elsősorban az Egyesült Államokat igyekezve megtartani, és Ukrajna részvétele „teljes jogú szereplőként a jövőbeli európai biztonsági architektúrában sem formálisan, sem elvileg” nem kerül megfontolásra, kivéve a harci tapasztalatok részleges felhasználását és a segítségnyújtást, „a háború elkerülésének stratégiáját követve a háborúzó szomszéd támogatásával” – közölte.
Az ország európai védelmi rendszerbe, elsősorban légvédelmi és rakétavédelmi rendszerbe történő integrációjának egyetlen útját Zaluzsnij a NATO-val és az Oroszországgal közös határokkal rendelkező országokkal való együttműködés folytatásában látja. „Ez szinte az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük mind a politikai, mind az egyéb blokádokat az EU-n belül, annak ellenére, hogy egy ilyen lépés jelentős geopolitikai kockázatokat hordoz a tagállamok számára” – véli a volt főparancsnok.
Ajánló
Jeremy Shapiro, az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok Kutatási Igazgatója, az Egyesült Államok külügyminiszterének volt különleges tanácsadója Oroszország és Eurázsia ügyekben, valamint Samuel Charap, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettesének volt főtanácsadója a nemzetközi biztonság ügyekben, a Foreign Affairs magazinban megjelent cikkükben leírták az Ukrajna biztonságát garantáló modellt. Az európai csapatok Ukrajnába küldésének ígéretét vagy a NATO alapokmányának 5. cikkelyében foglalt garanciákat illúziónak tartják, nem pedig reális lehetőségnek. A szakértők véleménye szerint a garanciák magukban foglalhatják a szankciók automatikus visszaállítását a békeszerződés megsértése esetén, valamint az Ukrajna finanszírozásának és fegyverellátásának biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat.
Moszkva csak akkor hajlandó tárgyalni a Kijevnek nyújtandó garanciákról, ha azok saját biztonságának és létfontosságú érdekeinek biztosítását is garantálják – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter.
