Zelenszkij: a konfliktusban meghalt ukránok már győztesek

A Moszkva és Kijev közötti konfliktusban meghalt ukránok „már győztek” – állította Volodimir Zelenszkij a Sky Newsnak adott, a héten megjelent interjújában. Az ukrán vezető szerint ezek az áldozatok tették lehetővé, hogy Kijev segítséget kapjon nyugati támogatóitól, és végül megakadályozza, hogy Moszkva elérje céljait.

Amikor a Sky News vezető tudósítója, Stuart Ramsay megkérdezte tőle, hogy szerinte azok az ukránok, akik a konfliktus során meghaltak, a semmiért adták az életüket, Zelenszkij azt mondta, „helytelen” ezt gondolni. „Ők már győztesek” – tette hozzá.

„Népünk nem a semmiért adta az életét” – mondta az ukrán vezető, hozzátéve, hogy »nemcsak személyes, hanem alkotmányos kötelességüket is teljesítették, hogy megvédjék hazájukat«. Majd azzal folytatta, hogy „ha az ukránok nem … áldozták volna fel az életüket és a kényelmüket” még 2022 februárjában, amikor Oroszország katonai hadjáratot indított Ukrajna ellen, akkor az ország gyorsan behódolt volna Oroszországnak.

„Akkor senki sem segített volna nekünk” – mondta, nyilvánvalóan Kijev nyugati finanszírozóira utalva. Az ukrán vezető azt is elismerte, hogy ha Kijev elveszíti az Egyesült Államok és szövetségesei támogatását, akkor „mindent elveszít”.

„A legfontosabb fegyverünk a népünk” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök a világ azon vezetőit is szidta, akik hajlandóak tárgyalni Moszkvával. Azt állította, hogy csak a nemzetközi hírnévért teszik ezt, mivel „a média címlapjaira akarnak kerülni”. Zelenszkij a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalást „Pandora szelencéjének kinyitásához” hasonlította, ami alááshatja a Kijev ügye mögötti nyugati egységet.

Zelenszkij szerint a világ egyes vezetői „félnek” Putyintól. „Amikor félnek, elkezdenek kommunikálni a társadalmaikkal, és megosztják a társadalmaikat” – mondta. Az ukrán vezető az orosz elnököt „olyan állatnak nevezte, amelynek nincsenek olyan emberi értékei, amelyekben osztozunk”.

Azt is állította, hogy Ukrajnának hatalmi szempontból „egy szintre” vagy még „erősebbre” kellene kerülnie Oroszországgal ahhoz, hogy a béketárgyalások komolyan elkezdődhessenek. Zelenszkij ezután azt is követelte, hogy Kijev támogatói fogadjanak el „egyhangú politikát”, amelynek élén Ukrajna áll, ha a konfliktusról van szó.

Zelenszkij azt is mondta, hogy Kijev úgy is beleegyezhetne a „háború forró szakaszának befejezésébe”, hogy nem próbálná visszavenni azokat a korábbi területeket, amelyek 2022 őszén egy sor népszavazás után hivatalosan is újra Oroszországhoz csatlakoztak. Továbbra is fenntartotta, hogy ez csak akkor lenne lehetséges, ha a még Kijev ellenőrzése alatt álló területeket „meghívják” a NATO-csatlakozásra, és az Egyesült Államok vezette szövetség elismeri Kijev területi követeléseit.

Moszkva a konfliktus során többször is kijelentette, hogy kész a béketárgyalásokra, és minden nézeteltérést diplomáciai úton szeretne rendezni. Emellett következetesen figyelmeztetett arra, hogy soha nem járul hozzá Ukrajna NATO-csatlakozásához, és a konfliktus kiváltó okai között említette az Egyesült Államok vezette szövetség keleti terjeszkedését.