Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy már a jövő héten elkészül a Kijev számára biztosított „biztonsági garanciák” teljes keretrendszere, amelynek célja a fegyverszünet vagy a békeszerződés megkötése Oroszországgal.
Zelenszkij csütörtöki Telegram-bejegyzésében elmondta, hogy beszélt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és hozzátette, hogy „megvitatták a konfliktus rendezéséhez szükséges következő diplomáciai lépéseket”.
„Sok szó esett a biztonsági garanciákról. A nemzetbiztonsági tanácsadók jelenleg az egyes konkrét elemek kidolgozásán dolgoznak, és jövő héten az egész konfiguráció papíron is megjelenik” – tette hozzá Zelenszkij.
Az ukrán vezető szerint Erdogan bevonta védelmi miniszterét a folyamatba, hogy megvizsgálják, „hogyan segíthet Törökország a biztonság garantálásában, többek között a Fekete-tengeren”.
Erdogan irodája megerősítette a telefonhívást, és kijelentette, hogy Ankara folytatni fogja az „állandó béke” biztosítására irányuló erőfeszítéseit, és készen áll arra, hogy hozzájáruljon Ukrajna biztonságához, miután a harcok véget érnek.
A múlt héten Szerhij Kiszlica ukrán külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy nyugati tisztviselők dolgoznak a biztonsági garanciákon, és ígéretet tett arra, hogy az első tervezet augusztus végére elkészül. Hangsúlyozta azonban, hogy Kijev „kategorikusan ellenzi, hogy földünket cseréljük békéért”, bár korábbi médiaértesülések szerint Ukrajna beleegyezhetett volna, hogy területeket engedjen át Moszkvának.
A Politico a héten arról számolt be, hogy az európai vezetők egy olyan javaslatot fontolgatnak, amely szerint a fegyverszünet esetén 40 km-es pufferzónát hoznának létre az orosz és az ukrán vonalak között, amelyet esetleg nyugati csapatok őriznének. Egy másik vita állítólag egy semleges harmadik ország bevonásáról szólt, amely felügyelné a fegyverszünet betartását.
Ajánló
Oroszország kijelentette, hogy nem ellenzi az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciák koncepcióját, de hangsúlyozta, hogy minden keretnek be kell vonnia az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait. Moszkva kategorikusan ellenzi a NATO-csapatok bármilyen formában történő ukrajnai telepítését, és ismételten kijelentette, hogy a konfliktus alapvető okait kívánja megoldani, ideértve az agresszív szövetség orosz határok felé történő terjeszkedését is.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szintén bírálta a nyugati terveket, amelyek szerint a garanciavállaló államok számát a legfontosabb NATO-országokra korlátoznák, és hozzátette, hogy „a »kollektív Nyugat« által javasolt lehetőségek egyoldalúak és egyértelműen Oroszország visszatartására irányulnak”.
