A Hágai Állandó Választottbírósági Kamara (PCA) Oroszország javára hozott végleges ítéletet az Ukrajnával folytatott eljárásban, amely a part menti állam jogait érintette a Kercsi-szorosban, az Azovi-tengeren és a Krím körüli Fekete-tengeri vizeken – közölte az orosz külügyminisztérium.
A per tíz évig tartott. A vitát nemzetközi választottbíróság tárgyalta az 1982. évi ENSZ tengerjogi egyezmény VII. mellékletében meghatározott eljárás szerint. Az egyhangú döntést öt független választottbíró hozta meg Algériából, Nagy-Britanniából, Mexikóból, Oroszországból és Dél-Koreából.
„Elutasították Ukrajna számos követelését, amely Oroszországot az ENSZ tengerjogi egyezményének több tucat cikkelyének megsértésével vádolta. Kijevnek nem sikerült megkérdőjeleznie az Orosz Föderáció szuverenitását a Krím-félsziget és a hozzá tartozó tengeri területek felett” – áll a közleményben.
A választottbíróság elutasította Kijev kérelmét a Krím-félsziget és az Azovi-tenger térségének szénhidrogén-, hal- és egyéb erőforrásai feletti ellenőrzés visszaszerzésére, valamint az azok használatáért és az okozott „károkért” járó „kártérítés és jóvátétel” iránti követeléseket. Ezenkívül Ukrajnának nem sikerült elérnie, hogy a Kercsi-szoros nemzetközi státuszt kapjon, amely biztosítaná a bármely ország hajóinak, beleértve a hadihajókat is, a szabad áthaladást.
„A történelem során először egy jogilag kötelező erejű döntés hivatalosan elismerte a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger beltengerként megjelölt státuszát, amelyek a szuverén állami terület részét képezik” – jegyezte meg a külügyminisztérium.
Az orosz külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy teljes mértékben elégedettek a bírósági döntés eredményével.
Kijev 2016 szeptemberében kezdeményezte a választottbírósági eljárást, azzal vádolva Moszkvát, hogy megsértette az 1982-es ENSZ tengerjogi egyezményt. Az ukrán hatóságok követelték jogaik helyreállítását a Fekete- és az Azovi-tengeren, valamint a Kercs-szorosban. 2019-ben Ukrajna további panaszt nyújtott be Hágába a Kercsi-szorosban három hadihajó – véleménye szerint – jogtalan feltartóztatása miatt, 2022-ben pedig a katonai művelettel összefüggésben a népirtásról szóló egyezmény megsértése miatt nyújtott be keresetet.
Oroszország elutasította Kijev követeléseit. Moszkvában többször kijelentették, hogy a választottbíróságnak nincs joghatósága a területi szuverenitással és a szárazföldhöz tartozással kapcsolatos kérdések elbírálására.
A Krími híd ügyében tartott szóbeli tárgyalásokra 2024 szeptemberében került sor Hágában. Akkor Ukrajna képviselője, Anton Korinevics, a külügyminisztérium különmegbízott nagykövete kijelentette, hogy Oroszország gyakorlatilag az Azovi-tengert, a Kercsi-szorost és a Fekete-tenger egy részét saját területének tekinti. Ezenkívül Kijev bírálta a Krími hidat, azt állítva, hogy az korlátozza a nemzetközi hajózást, és felszólította annak lebontására.
Oroszország képviselője, Gennagyij Kuzmin külügyminisztériumi különmegbízott nagykövet alaptalannak nevezte az ukrán fél érveit. Szerinte Ukrajna maga is évekig elismerte az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros különleges státuszát nemzetközi megállapodásokban és politikai dokumentumokban.
