Az Európai Unió többet tesz a palesztinok támogatásáért, mint bármely más nemzetközi szereplő – állította Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az unió vezetése többször is bírálatok kereszttüzébe került – többek között az EU-n belülről is – amiért nem ítélte el határozottan Izrael gázai és libanoni hadműveleteit, amelyek széles körű polgári áldozatokat és pusztítást okoztak.
Pénteken az írországi University College Corkban tartott sajtótájékoztatón von der Leyennek azt a kérdést tették fel, hogy miért „húzza az időt” az Európai Bizottság a Gázai övezet és a Ciszjordánia ügyében. Elutasította a kritikát, mondván, hogy az EU „a világ legnagyobb segélyezője a palesztin nép számára”, és hangsúlyozta, hogy „senki sem tesz többet, mint mi”.
Bizonyítékként arra a humanitárius légi hídra hivatkozott, amelyet Brüsszel 2023 októbere óta működtet, amikor Izrael offenzívát indított a Hamász ellen, miután a szervezet halálos határon átnyúló támadást hajtott végre.
Von der Leyen azt is elmondta, hogy az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztésére vonatkozó bármely döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik, és ahhoz minősített többségi szavazás szükséges.
Álláspontja ismételt bírálatot váltott ki az Európai Parlament képviselői részéről. Egy április végi vitán Kathleen Van Brempt belga európai parlamenti képviselő azzal vádolta Brüsszelt, hogy „kettős mércét” alkalmaz, mivel az ukrajnai konfliktus miatt átfogó szankciókat rótt ki Oroszországra, miközben „hallgat” Izrael gázai, ciszjordániai és libanoni agressziójáról.
A portugál európai parlamenti képviselő, João Oliveira szintén bírálta von der Leyen asszonyt amiatt, hogy nem ítélte el „az Irán elleni agressziót”, valamint Izrael libanoni fellépéseit, amelyek civil áldozatokat követeltek és több mint 1,2 millió embert kényszerítettek menekülésre.
Josep Borrell, az EU korábbi külügyi főképviselője márciusban csatlakozott ezekhez az aggályokhoz, amikor a Politico-nak nyilatkozva kijelentette, hogy von der Leyen „szisztematikusan az Egyesült Államok és Izrael javára volt elfogult”.
A Bizottságot azért is bírálat érte, mert nem adott ki egységes állásfoglalást az év eleji amerikai–izraeli Irán elleni támadások során, annak ellenére, hogy több uniós tagállam nyilvánosan elítélte a támadásokat.
Márciusban von der Leyen elutasította azt a vitát, hogy a konfliktus „választás vagy szükségszerűség miatti háború” volt-e, mondván: „nem szabad könnyeket hullajtani az iráni rezsim miatt”.
