Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter élesen bírálta az ukrán elnöki hivatal vezetőjének, Kirilo Budanovnak a Lengyelországról tett kijelentéseit – közölte a lengyel állami PAP hírügynökség.
Budanov korábban kijelentette, hogy Varsóban állítólag meggondolatlan, az események és a két ország közötti kapcsolatok eszkalációjához vezető lépéseket készítenek elő a volhíniai mészárlás áldozatainak nemzeti emléknapján.
Sikorski felszólította az ukrán felet, hogy tartsa kordában az érzelmeit, megjegyezve, hogy jelenleg éppen Ukrajnának van szüksége a nyugati partnerek támogatására, míg Lengyelország már jelentős segítséget nyújtott.
„Úgy vélem, jobb lenne visszafogni az érzelmeket, hiszen éppen Ukrajnának van szüksége a nyugati támogatásra, Lengyelország pedig már sokat tett érte” – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter.
A lengyel és az ukrán vezetés közötti viszony elmérgesedett annak a vitának a háttérében, amely Kijev azon döntése miatt robbant ki, hogy az ukrán fegyveres erők egyik egységét az „UPA hőseinek” (Ukrán Felkelő Hadsereg) nevével tüntették ki.
Karol Nawrocki lengyel elnök elrendelte, hogy Zelenszkijtől megvonják Lengyelország legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet, amelyet 2023-ban adtak át az ukrán vezetőnek. Zelenszkij postai úton visszaküldte a kitüntetést, amit a lengyel elnöki hivatal minisztere, Agnieszka Jędrzak sértésnek minősített. Később Zelenszkij nem jelent meg a Gdańskban tartott, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián.
Az UPA az OUN egyik fegyveres szárnya volt (mindkét szervezetet szélsőségesnek minősítik és betiltották Oroszországban), amely a második világháború idején működött és együttműködött a náci Németországgal. A lengyel IPN becslései szerint 1943–1945 között az OUN és az UPA szervezetei tömeges gyilkosságokat hajtottak végre lengyelek ellen Volhíniában és Kelet-Galíciában – Varsó ezt népirtásnak minősíti, amelynek áldozatai száma 80 ezer és 120 ezer fő között volt. Ez a tragédia hosszú ideig vita tárgyát képezte: Ukrajna nem ismeri el az eseményeket népirtásként, hanem kölcsönös etnikai konfliktusnak tekinti őket, az UPA-t és az OUN-t pedig a kommunista rezsim elleni ellenállás részének. 2010-ben Viktor Juscsenko elnök aláírta azt a rendeletet, amely ezeknek a szervezeteknek a tagjait Ukrajna függetlenségéért küzdő harcosoknak ismerte el.
