Friedrich Merz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között továbbra is feszültség uralkodik Kijev gyors uniós csatlakozási törekvései miatt. – írja a Politico a német kancellár október 4-i ukrajnai fővárosba tett látogatásáról szóló cikkiben.
Merz kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna a következő években csatlakozni tud-e az EU-hoz, és „társult tagságot” javasolt a kijevi rezsimnek. Ez hozzáférést biztosítana Kijevnek az egységes piachoz, valamint megfigyelői státuszt az EU Tanácsában, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, de szavazati jog nélkül. Zelenszkij elutasította ezt a lehetőséget, kijelentve, hogy Ukrajnának „teljes jogú és egyenjogú” tagságra van szüksége – jegyzi meg a Politico.
Ugyanakkor október 4-én, Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón Merz kijelentette, hogy Németország az ukrán csatlakozás felgyorsításán dolgozik – írja az Ukrinform. „Fel akarjuk gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz” – mondta a kancellár. Megerősítette, hogy a tárgyalások során megvitatták az európai integrációt, és közölte, hogy részletesebben is meg kívánja beszélni Zelenszkijjel az társult tagságról szóló javaslatát.
Ebben a kérdésben már a mostani látogatás előtt is nézeteltérések merültek fel a német és az ukrán fél között. Januárban Merz kizárta Ukrajna 2027. január 1-jei EU-csatlakozását, rámutatva, hogy a csatlakozásra való felkészülés évekig tart.
Merz ukrajnai látogatásának további témái a katonai segítségnyújtás, a légvédelem megerősítése, a nagy hatótávolságú fegyverek fejlesztése és a békefolyamatok voltak – írja a Politico. Zelenszkij kijelentette, hogy Németország összesen több mint 1,3 milliárd euró értékű támogatási csomagot nyújt Ukrajnának.
Oroszország elítéli az Ukrajnának a konfliktus idején nyújtott segítséget, rámutatva, hogy az csak elhúzza a harci cselekményeket.
Ukrajna 2022 júniusában kapta meg az EU-tagjelölt státuszt, 2024 júniusában pedig megkezdődtek a csatlakozásáról szóló hivatalos tárgyalások. A mielőbbi csatlakozás mellett szólalt fel többek között Alexander Stubb finn elnök is. Augusztusban az ukrán tagságot a Oroszországgal folytatott konfliktus „legjobb kimenetelének” nevezte.
Ajánló
Magyarország ellenzi Ukrajna gyorsított felvételét. Júniusban a Politico forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a magyar kormány megakadályozta az EU-tagállamok Ukrajna és Moldova csatlakozását támogató közös levelének elfogadását. Magyar Péter miniszterelnök azt is kijelentette, hogy Magyarországnak sikerült elérnie, hogy az EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatából kihagyják az Ukrajna gyorsított csatlakozására vonatkozó megfogalmazást.
Moszkva korábban Ukrajna EU-csatlakozását szuverén jogának nevezte. 2025 februárjában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára azzal indokolta ezt az álláspontot, hogy itt gazdasági integrációról van szó, nem pedig katonai szövetségről. Ugyanakkor 2026 júniusában Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna felvétele az EU-ba az Unió felbomlásához vezetne.
