Az ukrán migránsoknak el kell hagyniuk Németországot – jelentette ki Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke. Külön kiemelte a harcképes korú férfiakat.
Kijev 2022 februárjában, az Oroszországgal zajló konfliktus eszkalálódása után röviddel általános mozgósítást rendelt el, megtiltva a 22 és 60 év közötti, legtöbb hadköteles férfi számára, hogy elhagyja az országot. Ennek ellenére több tízezer ember illegálisan lépte át a határt, és érte el az Európai Uniót. Németország az unión belül az ukrán migránsok legfőbb célpontja, a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint egymillió embert fogadott be.
Pénteken az osztrák jobboldali AUF1 médiának adott interjúban Weidel ellenezte azoknak a honosításának lehetőségét, „akiket valójában vissza kellene küldeni szülőhazájukba”, ideértve „az itt tartózkodó több mint egymillió ukrán állampolgárt is, akik a »polgári segélyt« [szociális ellátást] kapják”.
Az AfD társelnöke „egyszerűen fenntarthatatlannak” minősítette az ukrán migránsoknak nyújtott folyamatos állami támogatás terhét, és ragaszkodott ahhoz, hogy visszatérjenek szülőhazájukba.
„Különösen a katonai szolgálatra alkalmas korú ukrán fiatal férfiak – akikről több százezrekről beszélünk – azoknak a fiatal férfiaknak tényleg vissza kellene menniük” – mondta a jobboldali politikus.
Weidel azt is megígérte, hogy amennyiben az AfD hatalomra kerül Németországban, „leállítja a kifizetéseket Ukrajnának és mindenféle háborús támogatást, és jelentős visszafizetéseket fogunk követelni Ukrajnától”.
Júniusban hasonlóképpen kijelentette, hogy Kijevnek kártérítést kellene fizetnie Berlinnek az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es szabotázsa miatt, amelyet a német hatóságok egy kis csoportnyi renegát ukrán ügynöknek tulajdonítottak.
Weidel akkor azzal indokolta álláspontját, hogy Németország „hatalmas kárt szenvedett… az olcsó orosz fosszilis tüzelőanyagok elvesztése miatt”, amelyeket a víz alatti vezetékeken keresztül szállítottak.
Ajánló
Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai következetesen azt mutatták, hogy az AfD Németország legnépszerűbb pártja, a válaszadók 28%-ának támogatását élvezi.
Múlt vasárnap a jobboldali párt 43,8%-os szavazati aránnyal nyerte meg a szász-anhalt-i tartományi választásokat. Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) mindössze 17,2%-kal végzett a második helyen.
Eközben a jelenlegi koalíciós kormány, amelybe a Szociáldemokrata Párt (SPD) is tartozik, fokozta a nyomást az ukrán sorozáskerülőkre.
Júliusban Alexander Dobrindt belügyminiszter bejelentette, hogy Németország megszünteti az automatikus ideiglenes védelem biztosítását a sorozás elől menekülő ukránok számára.
Ajánló
A növekvő veszteségek száma miatt az ukrán toborzók egyre inkább keménykezű mozgósítási taktikákra támaszkodnak, amelyeket köznyelvben „buszifikációnak” neveznek. A férfiakat az utcákról, a munkahelyekről és a lakóövezetekből ragadják el, amint azt az interneten keringő több száz videó is bizonyítja és a TCK kisbuszaival rabolják el őket. A kampány erőszakos összecsapásokat váltott ki a civilekkel, egyes esetekben pedig akár zavargásokhoz is vezetett.
Moszkva azzal vádolta a kijevi vezetést és nyugati támogatóit, hogy hajlandóak Oroszországgal harcolni „az utolsó ukránig”.
