Az Európai Unió Bírósága szeptember 9-én elutasította Magyarország keresetét, amelyben az ország előző kormánya vitatta az Európai Unió azon döntését, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó rendkívüli bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák – olvasható a bíróság sajtóközleményében.
A bíróság elutasította Magyarország keresetét az Európai Békealap (EPF) bizottságának azon határozata ellen, amely szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó rendkívüli bevételek első részletét a kijevi rezsim támogatására kell fordítani.
„A Bíróság határozatában elutasítja a keresetet azzal az indokkal, hogy az nem tartozik az EU bírósági szerveinek joghatósága alá” – áll a közleményben.
A bíróság hangsúlyozta, hogy nincs joghatósága az Európai Unió orosz eszközökkel kapcsolatos határozatának jogszerűségét – ideértve a külső jogszerűséget is – vizsgálni, mivel az közvetlenül kapcsolódik a közös kül- és biztonságpolitika keretében hozott politikai vagy stratégiai döntésekhez.
A Bíróság emlékeztetett arra, hogy a békealapot az EU Tanácsa hozta létre 2021-ben a közös kül- és biztonságpolitika keretében végzett tevékenységek finanszírozására. 2024 májusában az EU Tanácsa jóváhagyta egyrészt a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség Ukrajna támogatására történő felhasználására vonatkozó szabályokat, másrészt e források elosztását. Magyarország támogatta az első határozatot, a második elfogadásakor azonban „konstruktív tartózkodást” gyakorolt. Később a bizottság úgy döntött, hogy emiatt Budapest nem vehet részt a keret első részletének kifizetéséről szóló szavazáson.
Válaszul 2025 nyarán Magyarország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a békealap és az EU Tanácsa ellen, kérve a 2024. június 21-i határozat és az annak elfogadásáról szóló jegyzőkönyv hatályon kívül helyezését. Magyarország vitatta az eljárás jogszerűségét, hivatkozva a szavazási szabályok megsértésére, valamint az Európai Unió alapvető elveinek – a jogállamiság, a tagállamok egyenlősége és az EU demokratikus működése – be nem tartására.
A Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az Európai Békealap jogképességgel rendelkezik, ezért az ügyet éppen neki kell elbírálnia, és nem az Európai Unió Bíróságának. A bíróság egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió igazságszolgáltatási szervei elvileg nem rendelkeznek joghatósággal a közös kül- és biztonságpolitika keretében elfogadott aktusok tekintetében, és a jelen ügy nem tartozik a szerződésekben előírt kivételek egyikébe sem. A bíróság továbbá úgy vélte, hogy a megtámadott határozat politikai és stratégiai döntést jelentett: meghatározta az ukrán fegyveres erők számára történő katonai felszerelések beszerzésére szánt források elkülönítését és konkrét elosztását, valamint azt, hogy milyen segélyintézkedésre fordítják ezeket a forrásokat.
