Szaúd-Arábia törölte az Európába irányuló egyes olajszállítmányokat egy sor drón-támadás nyomán, amelyek miatt le kellett állítani a kulcsfontosságú kelet–nyugati olajvezetékét – közölte kedden a Reuters. Ez tovább növeli a globális nyersolaj-ellátásra nehezedő nyomást, miközben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az instabil helyzet fenyegeti az energetikai infrastruktúrát.
A hírek szerint Rijád értesítette európai ügyfeleit, hogy a szeptember végén betöltésre tervezett nyersolaj-szállítmányok egy részét törlik, miközben a Vörös-tengeri Janbu kikötőjében a rakodást felfüggesztették – közölték olajkereskedelmi és hajózási források a hírügynökséggel. A Saudi Aramco még nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A zavarokat azok a drón támadások okozták, amelyek megrongálták a kelet-nyugati olajvezetéket, amely Szaúd-Arábián átível a keleti fő olajtermelő területektől a Vörös-tenger partján fekvő Janbuig. Rijád egy iraki milíciát okolt a támadásokért.
Az útvonal az elmúlt hat hónapban különösen fontos szerepet kapott, mivel lehetővé tette a szaúdi nyersolaj számára, hogy elkerülje a Hormuzi-szorost, ahol a hajózást súlyosan zavarta az Iránnal folytatott konfliktus. Az útvonal kiesése miatt Rijád egyre inkább kénytelen a Perzsa-öblön keresztül történő exportra támaszkodni, miközben a Hormuzi-szoroson átmenő normál tartályhajó-forgalom továbbra is korlátozott.
A Reuters szerint a kereskedők arra számítanak, hogy Szaúd-Arábia megpróbál majd több nyersolajat szállítani a szoroson keresztül úgynevezett „sötét szállítmányok” segítségével, hasonlóan az Egyesült Arab Emírségek és Irak által alkalmazott módszerhez. A hajózási adatok szerint ezek a szállítmányok lehetővé tették a Perzsa-öbölbeli termelők számára, hogy naponta becslések szerint 7–9 millió hordót exportáljanak, ami a háború előtti mennyiségek körülbelül 30–40%-ának felel meg.
A szűkülő kínálati helyzet máris felhajtotta az árakat. A Brent határidős ára kedden hordónként 108 dollár közelében mozgott, míg az Európába érkező fizikai szállítmányok lényegesen drágábbak voltak: a Reuters által idézett LSEG-adatok szerint a referenciaértéknek számító, dátummal ellátott Brent ára hordónként körülbelül 122 dollár volt.
Lengyelországban a legsúlyosabb a helyzet
Lengyelország azok közé az országok közé tartozik, amelyekre azonnali nyomás nehezedik. A Reuters által idézett öt iparági forrás szerint az állami tulajdonú Orlen finomító sietve próbál pótlólagos szállítmányokat biztosítani az Északi-tengerről és más beszállítóktól, amely szintén áremelkedést okoz.
A Saudi Aramco 2022-ben az Orlen legnagyobb nyersolaj-beszállítójává vált, és jelenleg az olajszükségletének körülbelül 40%-át biztosítja, ami segít Lengyelországnak megszabadulni az olcsó orosz nyersolajtól való függőségétől, ugyanakkor erősen kiszolgáltatottá teszi a szaúdi ellátás zavaraival szemben.
A szaúdi exportinfrastruktúrára nehezedő nyomás a jemeni húszi milíciával folytatódó harcok közepette jelentkezik. A csoport ballisztikus rakétákat és drónokat lőtt ki a királyság területén lévő célpontokra, míg Szaúd-Arábia újraindította a légitámadásokat Jemenben. A szaúdi hatóságok szerint hétfőn 13 civil sérült meg a Khamis Mushait, Abha és Taif elleni támadások során.
További támadásoktól való félelem miatt Szaúd-Arábia déli részén légiriadókat is életbe léptettek. A kockázat különösen éles Jizan környékén, ahol Szaúd-Arábia fontos energiaipari infrastruktúrája található, többek között egy nagy olajfinomító.
Az események eszkalálódása egyúttal nyomást gyakorol magára a Vörös-tengeri útvonalra is. A húszi lázadók kiterjesztették pozícióikat Jemen nyugati partvidékén, és elfoglaltak stratégiai fontosságú területeket a Bab al-Mandab-szoros közelében, amelyen keresztül a hajóknak át kell haladniuk, amikor a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között közlekednek.
A kialakuló helyzet miatt Szaúd-Arábia az Arab-félsziget mindkét oldalán kockázatokkal szembesülnek: keleten a Hormuzi-szoros forgalma továbbra is súlyosan zavart, míg nyugaton az azt megkerülő infrastruktúra és hajózási útvonalak egyre inkább ki vannak téve a támadásoknak.
A probléma különösen súlyos lehet Európa számára, amely egyidejűleg Líbiában is újabb ellátási zavarokkal szembesül.
A Líbiai Nemzeti Olajvállalat (NOC) kedden közölte, hogy leállt a termelés és a működés a Hamada és az Al-Tahara mezőkön, valamint az NC5 állomáson, miután a Kőolajlétesítmény-őrség tagjai erőszakkal elzárták a Hamada–Zawiya fővezeték egyik szelepét. A lezárás hirtelen nyomásnövekedést váltott ki a Tahara csatlakozási ponton, és mindhárom helyszínt leállásra kényszerítette.
Az NOC figyelmeztetett, hogy vis maior helyzetet hirdethet, ha a szelep zárva marad, vagy ha a kényszerű leállások más mezőkre is átterjednek, hozzátéve, hogy a hosszan tartó zavarok károsíthatják Líbia gazdaságát és megbízható energiaellátóként szerzett hírnevét.