A lengyel állami energiavállalat, az Orlen 230 millió dollárt (kb. 72,95 milliárd forintot) vesztett, miután megpróbált kriptovalutáért mintegy 6 millió hordó venezuelai kőolajat vásárolni. A pénzt közvetítőkön keresztül utalták át, és USDT-re váltották át, azonban a szállítás meghiúsult – írja a Financial Times (FT) saját nyomozásának eredményei alapján.
A lap adatai szerint 2023 novemberében az Orlen svájci kereskedelmi leányvállalata – az Orlen Trading Switzerland (OTS) – 345 millió dollár értékű szerződést kötött a dubaji Hannon International céggel Merey 16 típusú kőolaj szállítására. Az OTS 25–30 millió dolláros nyereségre számított, és 230 millió dollár előleget utalt át a Hannonnak.
Venezuela kizárólag kriptovalutát – USDT-t – volt hajlandó elfogadni. A Hannon a pénz átváltása érdekében átutalta a pénzt dubaji közvetítőknek. Az egyikük 135 millió dollárt kapott, de a Hannon adatai szerint csak 85 millió USDT-t továbbított az eladónak. További 30 millió dollárt utaltak át egy másik cégnek, azonban ez a pénz nem jutott el Venezuelába.
2024 januárjában a Hannon képviselői Venezuelába utaztak, és átadtak a közvetítőknek az USB-meghajtókat, amelyek tízmillióknyi USDT-hez biztosítottak hozzáférést. Egy brókernek például 60 millió USDT-t, majd további 50 milliót adtak át. Az olajat azonban nem szállították le.
Eközben az Orlen által bérelt három szupertanker 2023 decemberében megérkezett a José terminálhoz, de hetekig rakomány nélkül állt. A szállítási határidő december 19-én járt le, és az Orlen viselte a hajók állásidejéből származó költségeket.
Januárban az OTS megpróbált új, 1 millió hordó kőolajra szóló üzletet kötni a Hannon-nal, de a nyersanyag szennyezettsége miatt elállt tőle. Ezt követően a felek 1 millió hordó fűtőolaj szállításáról állapodtak meg. Márciusban az Orlen egyik hajója körülbelül 500 ezer hordót rakodott fel – a tervezett mennyiség felét.
Március 28-án az OTS felbontotta az eredeti szerződést. Belső becslések szerint a Hannon-nal kötött ügyletek szállítási költségei elérték a 72 millió dollárt.
Az Orlen a mai napig is próbálja visszaszerezni a Hannonnak átutalt 230 millió dollárt – jegyzi meg a lap. A vitát választottbíróság előtt tárgyalják. A Hannon azt állítja, hogy közvetítőként járt el, és USDT-ért vásárolta a kőolajat, mivel az OTS nem tehette ezt közvetlenül. Az Orlen szerint a Hannonnak harmadik felek bevonásától függetlenül kötelessége volt a kőolaj szállítása.
A varsói ügyészség nyomozást folytat az Orlen volt vezetői ellen az OTS műveleteinek finanszírozására szolgáló 600 millió dolláros pénzállomány feletti állítólagos nem megfelelő ellenőrzés miatt. Az OTS volt vezetőjét, Samer Awadot és más volt vezetőket nem megfelelő gazdálkodással vádolják, amit ők tagadnak.
A szerződés felbontása után az Orlen által korábban bérelt hajók egyikének mégis sikerült felvennie a nehéz venezuelai kőolajat (magas viszkozitású és sűrűségű kőolajat) – jegyzi meg a lap.
A lengyel kormány becslései szerint az Orlen vesztesége legalább 1,6 milliárd zloty (424 millió dollár) volt. Ez az összeg magában foglalja a szállítási, jogi és egyéb költségeket, amelyek a kormány véleménye szerint a hatástalan irányítás miatt merültek fel.
A lap szerint ez az eset Lengyelország történelmének egyik legnagyobb vállalati botrányává vált.
Augusztus végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy megállapodást kötöttek Venezuelával, amelynek értelmében az ország több mint 65 milliárd hordónyi kőolajkészlete amerikai ellenőrzés alá kerül.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az ügylet stabil készleteket és olcsó olajhoz való hozzáférést biztosít Washingtonnak, míg Venezuelának közel 100 milliárd dollárnyi magánbefektetést hoz, több ezer jól fizetett munkahelyet teremt, és hozzájárul az ország gazdaságának helyreállításához.