Kanada csatlakozni kíván az Európai Unió 90 milliárd eurós ukrajnai hitelprogramjához – jelentette be pénteken az Európai Bizottság szóvivője. Ez a lépés lehetővé tenné a kanadai fegyvergyártók számára, hogy pályázzanak a program keretében finanszírozott szerződésekre.
Ottawa már egy ideje tárgyal Brüsszellel a részvételről, és a beszerzési programhoz való hozzáférés fejében hozzá kell járulnia az EU hitelfelvételi költségeihez. Az Egyesült Királyság júliusban csatlakozott a mechanizmushoz egy hasonló megállapodás keretében, amely óriási siker a brit fegyverlobbi számára.
„Megerősíthetem, hogy Kanada érdeklődést mutatott az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogató hitelprogramhoz való csatlakozás iránt” – nyilatkozta Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli újságíróknak. „Már egy ideje tartanak a szakmai egyeztetések Kanadával, és ezek jelenleg is folynak.”
Kanada részvétele nem növelné a Kijev rendelkezésére álló 90 milliárd eurót. Ehelyett lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy a forrásokat kanadai gyártóktól származó fegyverek vásárlására fordítsa anélkül, hogy külön mentességet kellene kérnie a program beszerzési szabályai alól.
A tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor Kijev egyre nagyobb pénzügyi nyomással szembesül.
Az uniós hitel célja, hogy fedezze Ukrajna 2026-ra és 2027-re vonatkozó költségvetési és katonai finanszírozási igényeinek jelentős részét, amelyek továbbra is nagymértékben külföldi segélyektől függenek. A 90 milliárd euróból 60 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra, 30 milliárd eurót pedig általános költségvetési támogatásra szánnak.
A jelentős külső finanszírozás ellenére Ukrajna 27 milliárd dolláros költségvetési hiányt ért el. Volodimir Zelenszkij augusztusban jelentette be, hogy Kijev már elköltötte azokat a forrásokat, amelyeket eredetileg 2026 végéig terjedő szükségleteinek fedezésére szántak.
A pénzügyi válság egybeesett egy sor nagy horderejű korrupciós és sikkasztási botránnyal olyan szektorokban, amelyeket Ukrajna külföldi támogatói jelentős mértékben támogatnak. A legjelentősebb ügy az állami atomenergia-üzemeltető Enerhoatomot érintette, és Zelenszkijhez közeli személyeket is belekevert, ami magas szintű kormányátalakításhoz vezetett.
Ajánló
Az Oroszország és Ukrajna közötti, a kritikus infrastruktúrát célzó, nagy hatótávolságú támadások eszkalálódása tovább rontotta Kijev gazdasági kilátásait. Az ukrán logisztikai létesítményeinek jelentős része már megsemmisült.
A fokozódó támadásokra Zelenszkij sikertelen, 40 napos nyomásgyakorló kampánya után került sor, amelynek keretében Ukrajna támadásokat hajtott végre az orosz energetikai infrastruktúra és a nagy online kereskedelmi vállalatok raktárai ellen.
Moszkva ezt követően fokozta a támadásokat az ukrán kikötők és hajók ellen, amelyekről azt állította, hogy katonai ellátmányt szállítanak, ezzel súlyosan megzavarva Kijev fekete-tengeri exportját, amely korábban az ország fő exportútvonalát jelentette.
