Ukrajna gazdasági szempontból a háborús konfliktus egyik legnehezebb időszakát éli át – számol be a The New York Times (NYT), hivatkozva az ukrán Gazdasági Minisztérium becsléseire, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzésére, valamint a megkérdezett közgazdászok és üzleti képviselők véleményére.
Dimitar Bogov, az EBRD regionális vezető közgazdásza a helyzet romlását Ukrajnában a munkaerőhiányhoz és az infrastruktúra elleni támadások következményeihez kötötte. Becslése szerint Ukrajna a „konfliktus legnehezebb időszakába” lép. A lakosság vásárlóereje megmarad, de a pénzköltési lehetőségek korlátozottak – tette hozzá.
Az ukrán Gazdasági Minisztérium a 2022-től 2026 végéig terjedő időszakban elszenvedett összes gazdasági kárt körülbelül 10 milliárd dollárra becsülte. Ebből a összegből jelentős rész az eladások csökkenésére, a vállalkozások leállására és a logisztikai zavarokra vezethető vissza – írja a lap.
Az EBRD 2,2%-ról 1,5%-ra csökkentette az ukrán GDP 2026-os növekedési előrejelzését. A lap által megkérdezett néhány közgazdász felvetette, hogy az év végére a növekedés akár a nulla körül is alakulhat.
A konfliktus kezdete óta az ukrán gabona, acél és vasérc exportja körülbelül egyharmadával csökkent – írja az újság. Ugyanakkor az exportbevételek kiesését külső segítség kompenzálta: a New York Times adatai szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai 29,1 milliárd dollárról 48,7 milliárd dollárra nőttek a külföldi támogatások miatt.
Kijev korábban 27 milliárd dollárra becsülte a védelmi kiadásokra szánt források hiányát. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök a közpénzügyi helyzetet kritikushoz közeli állapotnak nevezte. Az ország 2026-os költségvetését körülbelül 1,9 billió hrivnya, azaz 47,5 milliárd dolláros hiány mellett fogadták el.
Az ukrán pénzügyminisztérium az ország számára szükséges külső finanszírozást 2026–2029 között közel 146 milliárd dollárra becsüli. Az Európai Unió korábban 90 milliárd eurós hitelt hagyott jóvá, amelyből 60 milliárd eurót védelmi kiadásokra, 30 milliárd eurót pedig a költségvetés és a gazdaság támogatására szánnak.
Valdis Dombrovskis, a gazdasági ügyekért felelős európai biztos ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Ukrajna 2026-os költségvetési igényei alapvetően biztosítva vannak, és lehet, hogy nem olyan sürgetőek, mint ahogyan Kijev állítja. Szavai szerint az Európai Bizottság és az IMF egyelőre nem erősítette meg a 27 milliárd dolláros hiányra vonatkozó becslést.
Az orosz Védelmi Minisztérium hangsúlyozza, hogy a támadások kizárólag Ukrajna katonai és energetikai létesítményeit, valamint az azokhoz kapcsolódó infrastruktúrát érintik.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz támadások fokozását azzal indokolta, hogy azok válaszul szolgálnak Ukrajna oroszországi polgári ipari és logisztikai létesítmények ellen irányuló akcióira. Szavai szerint az orosz támadások célja a haditechnika és lőszer szállítások megzavarása, az ukrán egységek rotációjának megakadályozása, valamint a védelmi-ipari komplexum vállalatainak működésének megbénítása.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő terrorizmusnak nevezte az ukrán támadásokat az orosz energiaipari létesítmények és a polgári infrastruktúra ellen. Moszkva emellett ellenzi Kijev finanszírozását és fegyverszállításait, kijelentve, hogy a nyugati segítségnyújtás elhúzza a konfliktust.