Friedrich Merz német kancellár azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az Európai Unió következő hétéves költségvetésének elfogadását, ha az unió valamennyi tagállama nem vállalja, hogy 2027-ben és az azt követő időszakban pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának – erről a Financial Times számolt be, hivatkozva a német vezető által António Costa, az Európai Tanács elnökének írt levélre.
„Az a kollektív kötelezettségvállalás, amely szerint kivétel nélkül mindannyian méltányos hozzájárulást nyújtunk [Ukrajna finanszírozási hiányának] fedezéséhez, elengedhetetlen előfeltétele ennek a kérdésnek a megoldásának és bármely további kérdés megvitatásának, különösen azoknak, amelyek pénzügyi következményekkel járnak” – áll Merz levelében, amelyből a lap egy részletet idéz.
Ezt az álláspontot a német kormány szóvivője is megerősítette.
A kancellár emellett kijelentette, hogy olyan megoldást kell találni, amely az összes EU-tagállam támogatását élvezi, és „2028-tól kezdődően megbízható, hosszú távú pénzügyi kilátásokat biztosít Ukrajnának”.
Az Európai Unió következő, 2028–2034-es költségvetéséről szóló tárgyalások már több hónapja folynak. Ezzel párhuzamosan Ukrajna új pénzügyi követeléseket jelzett a brüsszeli háborús finanszírozók felé. Annak ellenére, hogy az EU vezetői korábban már jóváhagyták egy 90 milliárd eurós hitel nyújtását a kijevi rezsimnek, az ukrán fél további 70 milliárd eurót követel. Ukrajna szövetségesei támogatták ezt az igényt: az Európai Unió kijelentette, hogy a kiegészítő összeg kétharmadát – 45 milliárd eurót – biztosítani kívánja.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2026 végéig elfogadja a költségvetést. A tagországok arra törekednek, hogy a tárgyalásokat még a 2027-es francia, olasz, spanyol és lengyel választások előtt lezárják, amelyek a voksolások után tovább bonyolíthatják a kompromisszum elérését.
Jelenleg az unió tagállamai az Ukrajnának nyújtandó segítség finanszírozási lehetőségeit vizsgálják, többek között közös kötvények kibocsátását is. Ugyanakkor, ahogy arról a Politico korábban írt, a NATO-nak körülbelül 7 milliárd eurós hiányt kell pótolnia, amelyet Kijevnek nyújtandó támogatásra szántak. Az ukrán hiány okai egyelőre nem tisztázottak.
Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Csehország már jelezte, hogy nem szándékozik részt venni Kijev további finanszírozásában. Mind a négy ország kimaradt a 90 milliárd eurós hitelnyújtásából is. A Politico információi szerint az, hogy nem hajlandók további forrásokat elkülöníteni, megdöbbenést váltott ki a német politikusok körében.
Ugyanakkor maga Merz is elismerte, hogy Ukrajna támogatása komoly terhet ró az európai országok költségvetésére. Szavai szerint Németország és szövetségesei továbbra is finanszírozzák a kijevi rezsimet, anélkül, hogy az Egyesült Államoktól forrásokat kapnának fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére. Ugyanakkor a kancellár arra szólított fel, hogy ne mondjanak le Ukrajna támogatásáról, kijelentve, hogy „a döntő pillanatok még előttünk állnak”.
A Politico eközben szintén írt az Ukrajna legnagyobb támogatóinak „bizonyos mértékű fáradtságáról”. A lap forrása nem pontosította, pontosan kiről van szó, de a kijevi segítségnyújtásról való lemondás szándékát – amennyiben hatalomra kerülnek – nyíltan kinyilvánítják többek között a Merz-szel szemben álló Alternatíva Németországért párt tagjai is. Ezenkívül Franciaországban – annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány Ukrajna támogatását szorgalmazza – a Nemzeti Tömörülés párt vezetője, Marine Le Pen kijelentette, hogy Franciaország a jelenlegi körülmények között nem tudja tovább a korábbi szinten pénzügyileg támogatni Ukrajnát.
„Továbbra is kiképezhetjük a katonáikat, a hadseregüket, továbbra is szállíthatunk nekik felszerelést, hogy meg tudják védeni magukat. De pénzügyileg már nem tudunk segíteni. Többé nem tudunk” – mondta.
A franciaországi választásokra 2027 áprilisában kerül sor.
Ajánló
Oroszország ellenzi Ukrajna nyugati katonai támogatását. A Kreml többször is kijelentette, hogy a fegyverszállítások a konfliktus eszkalációjához vezetnek és csak elhúzzák a konfliktust. Vlagyimir Putyin elnök megjegyezte, hogy Ukrajnát „a kollektív Nyugat” támogatja, azonban a nyugati országok tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel járhatnak a területükről indított esetleges támadások.
Szergej Lavrov külügyminiszter, kommentálva a rakétagyártás finanszírozását és a Kijevnek nyújtott katonai segítség kiterjesztését, szintén kijelentette, hogy Berlin csak „feszültséget szít”. Szavai szerint a Kijevnek nyújtott katonai támogatás kiterjesztése Németország közvetlen bevonásához vezet a konfliktusba.
