Az Európai Unió személyre szabott megközelítést tervez bevezetni a „legígéretesebb” tagjelölt országok integrációja kapcsán – írja a Politico az Európai Bizottságból származó forrásaira hivatkozva. Információik szerint külön „útiterveket” dolgoznak ki Ukrajna, Moldova, Montenegró és Albánia számára.
Minden dokumentum világos, lépésről lépésre kidolgozott „célterveket” fog tartalmazni, beleértve a reformokra vonatkozó konkrét követelményeket és az egyes tematikus csoportokra vonatkozó tárgyalások befejezésének hozzávetőleges határidőit.
A kezdeményezés kidolgozóinak véleménye szerint ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az egyes országok belső reformjainak végrehajtását összehangolják a tárgyalások egymást követő szakaszaival, figyelembe véve minden egyes tagjelölt egyedi helyzetét.
Az új stratégia a jelöltek „vezetőkre” és „lemaradókra” való felosztását jelenti. Grúzia, Törökország és Szerbia kérelmei nem kapnak egyedi terveket, mivel Brüsszel attól tart, hogy ezekben az országokban visszalépés tapasztalható a demokrácia és a jogállamiság terén. Ugyanakkor a Politico megjegyzi, hogy bár Ukrajnát, Moldovát, Montenegrót és Albániát „ígéretesnek” tartják, a csatlakozásuk terén elért előrelépés „továbbra is lassú, a határidők pedig bizonytalanok”.
A bővítési politika felülvizsgálatát szigorú geopolitikai szükségszerűség diktálja – írja a Politico. Az uniós tisztviselőket aggasztja, hogy a túl lassú integrációs folyamat csalódást válthat ki a tagjelölt országokban, és lehetőséget teremthet a versenytársak befolyásának kiterjesztésére.
A folyamat enyhítése érdekében az EU fontolóra veszi a „fokozatos integráció” koncepcióját. Ez azt jelenti, hogy az országok már hivatalos csatlakozásuk előtt gazdasági előnyökhöz jutnának, és részt vehetnének közös projektekben. A bővítéssel párhuzamosan Brüsszel a belső működési mechanizmusainak reformját is tervezi.
Magyarország miatt korlátoznák a vétójogot
Figyelembe véve Magyarországgal kapcsolatos tapasztalatait, amely vétójogát használta fel kulcsfontosságú döntések megakadályozására, az Európai Bizottság olyan mechanizmusokat kíván bevezetni, amelyek megakadályozzák, hogy az új tagállamok meghiúsítsák az egész Európára kiterjedő politikákat. Különösen a vészhelyzetekre vonatkozó rendelkezéseket és az új tagok számára biztosítandó „átmeneti időszakokat” vitatják meg.
A bővítési politika részletes áttekintését várhatóan október 6-án terjesztik az EU vezetése elé, míg az integráció stratégiai kérdései az október 15-i brüsszeli csúcstalálkozó központi témáját fogják képezni.
Montenegró 2008 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 2010-ben kapta meg a tagjelölt ország státuszt, a csatlakozási tárgyalások pedig 2012 júniusában kezdődtek meg hivatalosan. Azóta az ország megnyitotta az EU jogszabályainak mind a 33 tárgyalási fejezetét. Ezek fele már lezárult, ami Montenegrót a nyugat-balkáni országok közül a legelőrehaladottabb csatlakozási jelöltté teszi.
Albánia 2009. április 28-án hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 2022 júliusában megkezdődtek az ország EU-csatlakozásáról szóló hivatalos tárgyalások; a hatóságok azt tervezik, hogy azokat 2027–2030-ra lezárják.
Ukrajna és Moldova 2022-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz – Ukrajna februárban, Moldova márciusban, nem sokkal a különleges hadművelet megkezdése után. Később Grúzia is benyújtotta csatlakozási kérelmét.
