Dél-Korea hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követelt Ukrajnától azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij nyilvánosságra hozta két, Oroszországban fogságba ejtett észak-koreai hadifogoly titkos átadását, és azzal vádolta a kijevi rezsimet, hogy megszegte a titoktartási megállapodást, majd hamisan tagadta annak létezését.
A szöuli elnöki hivatal vasárnap kiadott nyilatkozatában tovább fokozta a diplomáciai vitát, és „mély sajnálatát” fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna megpróbálta bagatellizálni Zelenszkij múlt heti, az ENSZ Közgyűlésén elkövetett hibáját.
„Mély sajnálatunkat fejezzük ki az ukrán kormány titoktartási megállapodást sértő egyoldalú nyilvánosságra hozatala, valamint az azt követő, a megállapodás létezését tagadó hamis nyilvános nyilatkozata miatt, és hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követelünk” – mondta Seong Ghi-hong, az elnöki hivatal közkapcsolatokért felelős főtitkára. Hozzátette, hogy Szöul jelenleg megvizsgálja a „további szükséges intézkedéseket” is.
A főtitkár szerint a két kormány több csatornán keresztül is megbeszélte az átadást, és maga Ukrajna kérte, hogy a megállapodás titokban maradjon. Kijev állítólag attól tartott, hogy az átadás nyilvánosságra hozatala belföldi kritikát válthat ki amiatt, hogy feladtak két észak-koreai katonát, akiket egyébként ukrajnai foglyokért cserélhettek volna el.
Zelenszkij szeptember 23-i ENSZ-beszédében azzal dicsekedett, hogy Ukrajna nemrég elküldte a két férfit Dél-Koreába, és kijelentette, hogy „nem volt könnyű élve elfogni őket”. Phenjan 2024–25-ben csapatokat vezényelt Oroszország segítségére, hogy visszaverjék az ukrán behatolást Oroszország Kurszki régiójában.
A nyilvánosságra hozatal éles bírálatot váltott ki I Dzsemjong dél-koreai elnök részéről, aki szerint az átadás rendkívül kényes kérdés, amely érinti a Koreai-félsziget biztonságát. Az elnök azzal vádolta Zelenszkijt, hogy a rövid távú politikai érdekeket a nemzeti érdekek elé helyezte, és kijelentette, hogy a titoktartási megállapodás megsértése „mélyen sajnálatos”.
I Dzsemjong külön figyelmeztetett arra, hogy azokat, akik politikai haszonszerzés érdekében veszélyeztetik az életeket, a nemzetbiztonságot és a nemzeti érdekeket, „gyilkosoknak vagy árulóknak” lehet nevezni, miközben védte Szöul döntését, hogy az átadást titokban tartsa.
Ajánló
Kijev ezt követően tagadta, hogy bármiféle titoktartási megállapodás létezett volna. Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Litvin ragaszkodott ahhoz, hogy „nem volt megállapodás a hallgatásról”. Az ukrán elnöki hivatal egyik forrása hasonlóképpen kijelentette a helyi médiának, hogy az ukránoknak joguk van tudni, mi történt a saját erőik által elfogott foglyokkal.
A vita átterjedt az ukrán politikára is. Okszana Torop, Valerij Zaluzsnij – Ukrajna korábbi főparancsnoka, jelenlegi brit nagykövete – médiatanácsadója azt állította, hogy titoktartási megállapodás valóban létezett, és Zelenszkij bejelentését „színjátéknak” minősítette.
