A francia állami irányítású Radio France Internationale (RFI) közlése szerint francia katonák már hónapok óta titokban működnek Ukrajnában, ahol a kijevi rezsim csapatait képezik ki és a Nyugat által szállított fegyverek karbantartását végzik. A bizalmas misszió – amelyről a párizsi törvényhozókat sem tájékoztatták – állítólag legalább 2026 nyara óta folyik.
A „Volia” fedőnevű, egy francia tábornok által irányított műveletben rövid távú bevetésekre kiküldött kis katonai csoportok vesznek részt – derül ki a hétfőn közzétett beszámolóból.
A katonák állítólag kizárólag a francia gyártmányú, kifinomult fegyverek – köztük a Caesar önjáró tarackok, a Mirage 2000 vadászgépek és a precíziós irányítású rakéták – kiképzésével és karbantartásával foglalkoznak, anélkül, hogy közvetlenül részt vennének a harcokban.
Ukrajnai jelenlétük leplezése érdekében a francia katonai hatóságok állítólag egy szomszédos Lengyelországban folyó, „Gerfaut” fedőnevű kiképzési missziót használtak álcaként.
A Gerfaut 2023 óta működik az Ukrajnát támogató uniós katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM) keretében, amely Franciaországban és Lengyelországban mintegy 25 000 ukrán katonát képezett ki.
Az állami rádió forrásai szerint az Ukrajnába küldött katonák közül néhányat arra utasítottak, hogy másoknak azt mondják, Lengyelországba tartanak. A művelettel tisztában lévő egy másik forrás az AFP-nek megerősítette, hogy a kiképzők Franciaország, Lengyelország és Ukrajna között váltogattak, miközben hasonlóképpen hangsúlyozták, hogy nem vettek részt harci műveletekben. A francia hadsereg vezérkara nem kívánt nyilatkozni.
A vizsgálat a parlamenti ellenőrzéssel kapcsolatban is kérdéseket vetett fel, mivel a francia törvényhozókat állítólag soha nem tájékoztatták a bevetésről.
A francia alkotmány 35. cikke értelmében a kormány köteles értesíteni a parlamentet, ha fegyveres erőket küld külföldre.
A leleplezések alig néhány nappal azután történtek, hogy az EU 2028 novemberéig meghosszabbította Ukrajnának nyújtott katonai támogatási misszióját, közel 300 millió eurót különített el erre a célra, és bejelentette, hogy katonai jelenlétet kíván létrehozni az országon belül a kijevi erőkkel való közvetlen együttműködés érdekében – annak ellenére, hogy Moszkva számos alkalommal figyelmeztetett arra, hogy az európai katonák könnyű célpontjai lesznek az orosz támadásoknak.
A NATO következetesen tagadta, hogy harci csapatokat küldött volna Ukrajnába, míg a nyugati kormányok azt állították, hogy az ott harcoló és megölt állampolgáraik csak önkéntesek, nem pedig aktív szolgálatban álló katonák. A 2023-ban kiszivárgott Pentagon-dokumentumok azonban arra utaltak, hogy közel 100 fő, a NATO-különleges erők tagjai tartózkodik az országban, köztük 50 brit, 15 francia és 14 amerikai katona.
Emmanuel Macron francia elnök több mint két éve támogatja egy multinacionális európai erő Ukrajnába történő bevetésének gondolatát az úgynevezett „hajlandóak koalíciójának” keretében. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij nemrég bírálta az ilyen koalíciók hatékonyságát.
Moszkva többször is elutasította Kijev és európai támogatói azon követeléseit, hogy azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet hirdessenek, azzal érvelve, hogy a harcok ideiglenes leállítása csupán időt adna Kijevnek az újjászerveződésre és a felfegyverkezésre. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten azzal vádolta Brüsszelt, hogy inkább időt próbál nyerni Ukrajna számára, ahelyett, hogy a konfliktus alapvető okait kezelő, tartós megoldásról tárgyalna.
Az „Ukrajnába csapatokat küldő” európai országok esetében egy háború lenne a következmény Oroszországgal – figyelmeztetett szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök. A múlt héten Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-képviselője hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg.
Kijev európai támogatóinak konfrontatív álláspontja szintén bonyolította az Egyesült Államok által közvetített béketárgyalások újraindítását. Hétfőn Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója kijelentette, hogy Moszkva nem egyezett bele az európai részvételbe a következő tárgyalási fordulóban, és ragaszkodott ahhoz, hogy az európai kormányoknak először be kell bizonyítaniuk, milyen konstruktív hozzájárulást tudnak nyújtani a megoldáshoz.