Orosz Hírek
  • Összes hír
  • Orosz-Ukrán
  • Iráni háború
  • Politika
  • Gazdaság
2026 nov. 22. vasárnap
Értesítő
  • Vlagyimir Putyin
  • Irán
  • ukrán válság
  • Magyarország
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Donald Trump
Orosz HírekOrosz Hírek
BetűméretAa
  • Címlap
  • Összes hír
  • Orosz-ukrán – percről-percre
  • Mentéseim
  • Érdeklődés
  • Hírfolyamom
  • Olvasási előzményeim
  • Donbassz
  • Gazdaság
  • Politika
  • Ukrajna
  • Szíria
Search
  • Címlap
  • Személyes
    • Hírfolyamom
    • Mentett cikkek
    • Témáim
    • Előzmények
  • Kategóriák
    • Ukrajna
    • Donbassz
    • Gazdaság
    • BRICS
    • Politika
    • Világ
    • Sport
Kövess minket
  • Impresszum
  • Cookie Tájékoztató
© 2026 Orosz Hírek. All Rights Reserved.

Orosz-örmény-azeri csúcs a Karabahról

Utolsó módosítás 2016-06-28 22:59 22:59
Megosztva 2016-06-28 22:59
Megosztás
Megosztás

MedvegyevA Karabah miatt Örményország és Azerbajdzsán közötti viszály a posztszovjet térség egyik legrégibb, úgynevezett befagyott konfliktusa, s Moszkva, illetve személy szerint Dmitrij Medvegyev orosz államfő a 2008-as orosz-grúz háború után kezdett intenzíven foglalkozni e konfliktus megoldásával: kitartó erőfeszítéseinek következő állomása a pénteki kazanyi hármas csúcs. Az orosz-grúz háború után a Nyugat azzal vádolta Moszkvát, hogy saját céljai érdekében használja ki a volt Szovjetunió területén meglévő befagyott konfliktusokat. Ilyen volt ugyanis az orosz-grúz háború kiváltó oka: Abházia és Dél-Oszétia de facto rég elszakadt Grúziától, s az utóbbi megtámadta a szakadár területeket, amelyeknek Moszkva katonai segítséget, majd elismerést nyújtott.

Ezt követően Oroszország rendezni akart legalább egyet a több hasonló konfliktus közül, s előbb a Dnyeszteren túli terület kérdését tűzte napirendre, de nem sikerült gyors előrelépést elérnie: ekkor fordult Medvegyev figyelme a karabahi konfliktus felé.
A probléma 1988-ban kezdődött, amikor a Hegyi-Karabah Autonóm terület parlamentje a Szovjetunió, valamint Azerbajdzsán és Örményország vezetéséhez fordulva kérte, hogy a zömmel örmények lakta területet Azerbajdzsántól csatolják Örményországhoz. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetése elzárkózott ettől, s ennek nyomán zavargások törtek ki, és mind az örmények, mind pedig az azeriek elleni pogromokat hajtottak végre Jerevánban és a karabahi Sztyepanakertben.
Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság és a Hegyi-Karabah Autonóm Terület hatóságai 1989 decemberében közös határozatot írtak alá, amelynek értelmében Karabah csatlakozott Örményországhoz, amire Azerbajdzsán a karabahi határt kezdte lőni.  
1990 januárjában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli helyzetet hirdetett a konfliktusövezetben. A szovjet fegyveres erők egészen 1991 augusztusáig részt vettek a szemben álló felek lefegyverzésében, akkor azonban Moszkvában puccs történt, és megkezdődött a Szovjetunió széthullása.
Sztyepanakertben 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között ezt követően megkezdődött háború különböző becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről.
1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezéséről az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport közvetítésével.
A Dmitrij Medvegyevvel 2008 novemberében tartott első hármas csúcs óta további hét hasonló találkozót tartottak, így a kazanyi a kilencedik alig három év alatt. Az orosz fél az intenzitást azzal indokolja, hogy a Kaukázuson túli terület békéje Oroszországnak messzemenően érdekében áll, és ezért mindaddig folytatja az erőfeszítéseket, amíg eredményre nem vezetnek.
Megfigyelők arra is rámutatnak, hogy Medvegyev számára elnöksége alatt e konfliktus megoldása lenne az egyik legnagyobb külpolitikai siker.
Az orosz fél rendkívül derűlátóan tekintett a csúcs elé, s elő is készített aláírásra egy dokumentumot, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2007-ben tartott madridi konferenciáján elfogadott elveken nyugszik, s amely menetrendet adna a rendezéshez. A dokumentum részleteit az utolsó pillanatig szigorú titoktartás övezte, de a tárgyalásokon részt vevő egyik diplomata annyit elmondott: az a lényege, hogy most mindkét fél feltétel nélkül elfogadja a madridi elveket.
Ettől ugyan eddig mind Azerbajdzsán, mind Örményország elzárkózott, de diplomáciai források szerint Medvegyevnek a márciusban Szocsiban tartott legutóbbi hármas csúcson mindkét partnerét sikerült meggyőznie erről.

Hirdetés

Állítsd be, hogy az Orosz Hírek cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Beállítom
Bejegyzés megosztása
Facebook VKontakte Telegram Email Link másolása Nyomtatás
Előző cikk Húsz éven belül kimerülhetnek a Föld aranytartalékai
Következő cikk A kilences erősségű földrengést is kibírják az orosz atomerőművek
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss

Bloomberg: Csehország az emelkedő energiaárak miatt stagflációs sokkot szenvedett el
2026-11-22 18:33
The Guardian: választások sorozata vár Európára, ami gyengítheti az EU-t, amely szét is eshet
2026-11-22 16:56
Lavrov szerint a német és a brit védelmi miniszter nem beszámítható
2026-11-22 14:12
A lengyel parlament alelnöke szerint le kell állítani az ukrán kormány finanszírozását
2026-11-22 12:08
Olajfinomítókra, adatközpontra és energetikai alállomásokra mértek csapást az orosz erők
2026-11-22 14:12
Mutass még
212KKövetőLike
XKövetés
YoutubeFeliratkozás
TiktokKövetés
VkontakteKövetés
TelegramKövetés
RSS FeedKövetés
Heti TOP10

Ebből nem lesz béke: súlyos támadás érte a Krími hidat, amelynek egyik ága megsemmisült (videó)

Bloomberg: Putyin középen, míg a japán kormányfő a hátsó sorba került az APEC-csúcson

Jeffrey Sachs elárulta, miről beszélgetett négyszemközt Putyinnal az APEC-csúcson

Boris Johnson közölte az ukrajnai konfliktus lezárásának egyetlen módját

Kaja közölte, hogy ellopnák az ukrajnai hadműveletben részt vevő orosz katonák adatait

Politico: Kaja kiakadt, hogy nem került be a tárgyalócsoportba

A francia állami sajtó először ismerte el, hogy francia csapatok is vannak Ukrajnában

Putyin: a Krími híd elleni támadás miatt nem tárgyalunk tűzszünetről, fájdalmas választ adunk

Párizs közölte, hogy az európaiak milyen feltételekkel hajlandóak Moszkvába utazni

Az Ukrajnai béke alapjai – Jeffrey D. Sachs

Ez is érdekelhet
Politika

Trump nem akar beszélni biztonsági garanciákról, amíg Ukrajna nem állapodik meg a rendezésről

Politika

Sachs: nőtt az esélye az ukrajnai konfliktus rendezésének, az akadály a NATO-bővítése

Politika

Putyin: Ukrajnában minden magától összeomlott

Politika

Putyin: ma már nem a rakéták, hanem a gondolkodás sebessége a legfontosabb

Politika

Cseh elnök: Ukrajna minden partnere Oroszország célpontjává válhat

  • Felkapott témák:
  • Politika
  • ukrán válság
  • Featured
  • Ukrajna
  • USA
  • Vlagyimir Putyin
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Gazdaság
  • Zelenszkij
  • Donald Trump
  • NATO
  • Donbassz
  • ukrán provokáció
  • Donbassz
- Hirdetés -
Orosz Hírek
Időjárás
5°C
Budapest
erős felhőzet
6° _ 5°
81%
2 m/s
vas
5 °C
hét
4 °C
ked
2 °C
sze
1 °C
csü
0 °C
Időjárás
2°C
Moszkva
borús égbolt
2°
54%
3 m/s
vas
2 °C
hét
5 °C
ked
-0 °C
sze
-1 °C
csü
-1 °C
Elérhetőség
  • Impresszum
  • Cookie Tájékoztató

© Orosz Hírek 2026. All Rights Reserved.

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.