Donald Trump amerikai elnök elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését – jelentette be hétfőn este Patrick Shanahan, az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere.
Bejelentésében a Pentagon vezetője „légi, haditengerészeti és szárazföldi fenyegetésekkel” indokolta a döntést. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de elemzők szerint Trump az Irán körül kialakult feszültség miatt hozta meg a döntést.
Patrick Shanahan hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák Közel-Keletre küldése kizárólag „védelmi célokat” szolgál. „Az Egyesült Államok nem akar konfliktust Iránnal. Mai döntésünk kizárólag a térségben tevékenykedő katonai személyzetünk védelmét és biztonságát célozza, továbbá azt, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket” – szögezte le az ügyvezető védelmi miniszter.
A lépésre azt követően került sor, hogy az amerikai kormányzat májusban – szintén konkrétan meg nem nevezett iráni fenyegetésekre hivatkozva – közölte: 1500 katonát küld a térségbe. Donald Trump korábban többször is arra figyelmeztette Iránt, hogy „komoly következményekkel” számolhat, ha amerikai célpontokat, vagy az Egyesült Államok szövetségeseit támadja.
Elemzők megjegyzik: szélesedik a konfliktus a Fehér Ház és az iszlám köztársaság között. Ezt jelzi az is, hogy hétfőn először a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, majd az amerikai külügyi szóvivő is azzal vádolta meg Teheránt, hogy „nukleáris zsarolással” fenyegetőzik. Teherán ugyanis hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi időben felgyorsította urándúsításának ütemét, és várhatóan tíz nap múlva az enyhén dúsított uránkészlete meghaladja majd a 2015-ben kötött atomalkuban meghatározott mennyiséget, s ezzel lényegében megszegi a hat nagyhatalommal – az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Oroszországgal, Franciaországgal, Németországgal és Kínával – kötött nukleáris egyezményt. Ebből az egyezményből az amerikai kormányzat 2018 májusában egyoldalúan kivonult.
Garrett Marquis, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn kifejtette, hogy Teherán urándúsítási tervei csakis azért lehetségesek, mert az ország nukleáris kapacitásait – „a rémes nukleáris megállapodás érintetlenül hagyta”. Morgan Ortagus külügyi szóvivőnő pedig azt hangoztatta, hogy a világ „nem engedhet a nukleáris zsarolásnak”.
