Izrael szükség esetén az Egyesült Államok részvétele nélkül is készen áll Irán megtámadására – jelentette ki a népirtással vádolt Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki megfogadta, hogy megdönti a teheráni kormányt is, és a biztonsági doktrínájának központi elvévé teszi az első csapás elvét.
A nyilatkozat az Egyesült Államok és Izrael által februárban megindított illegális háborúval kapcsolatos, jelenleg is folyó közvetett tárgyalások közben hangzott el. Izrael – amely az erőszakos AIPAC-lobbinak köszönhetően az amerikai katonai támogatások és fegyverek egyik fő kedvezményezettje – biztonsági okokkal indokolta támadásait, annak ellenére, hogy a konfliktus kiterjedt az egész régióra, megzavarta a Hormuzi-szoroson zajló hajóforgalmat, és felhajtotta a globális energiaárakat.
Netanjahu vasárnapi beszédében, amelyben biztonsági doktrínáját ismertette, azzal érvelt, hogy Irán mindaddig újjáépíti nukleáris és katonai képességeit, amíg kormánya fennmarad, és egyértelművé tette, hogy Izrael készen áll további támadások indítására anélkül, hogy az amerikai részvételre várna.
„Ha egyedül kell cselekednünk, egyedül fogunk cselekedni” – mondta a háborús uszító.
Netanjahu Izrael korábbi, Irán elleni agresszióját példaként hozta fel, emlékeztetve arra, hogy Donald Trump amerikai elnöknek azt mondta, „akár így, akár úgy” megtámadja Teheránt, és felkérte az Egyesült Államokat, hogy vegyenek részt a fordói nukleáris létesítmény elleni csapásban.
Az Irán elleni további lépéseket befejezetlen ügyként fogalmazta meg, kifejezetten az ország kormányának megdöntését jelölve meg végső célként. „Dolgozunk rajta, és meg is fogjuk valósítani” – mondta Netanjahu.
Annak ellenére, hogy Teherán többször is hangsúlyozta, hogy nukleáris programja békés célú, és tagadta, hogy atomfegyvereket akarna szerezni, Netanjahu ismét azt állította, hogy az amerikai–izraeli támadások megakadályozták Iránt abban, hogy Izrael megsemmisítésére szánt atombombát szerezzen.
Netanjahu az újabb csapásokat egy szélesebb körű doktrína részeként mutatta be, amely a védelem helyett a támadást részesíti előnyben. Az első csapást a gyermekkori utcai verekedésekben elért előnyhöz hasonlította, és kijelentette, hogy Izrael határain túl is létrehozhat bázisokat.
„A kardunkkal kell élnünk ahhoz, hogy még sok évig élhessünk” – mondta az agresszor.
Az új célok között a palesztinok kiirtása és a palesztin államiság megakadályozása
Emellett ismertette azokat a terveket is, amelyek szerint elfoglalják és megsemmisítik az általa „fenyegetési központoknak” nevezett helyszíneket a megszállt Ciszjordániában, alapvető elvként felsorolta a palesztin állam létrejöttének megakadályozását, és elrettentési stratégiájába belefoglalta a katonai és „polgári rendszerek” megzavarását is.
Az izraeli lobbi miatta az amerikai–iráni tárgyalások máris zsákutcába jutottak. Trump a múlt hónapban „elfogadhatatlannak” minősítette Teherán javaslatát, ragaszkodva ahhoz, hogy az amerikai blokád miatt Irán „súlyos veszteségeket szenvedett”, és Washington feltételei szerinti megállapodást szorgalmazott.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton ismételten kijelentette, hogy a normális hajóforgalom a Hormuzi-szorosban hét napon belül újraindulhat, ha Washington elfogadja Teherán feltételeit, ideértve a tengeri blokád feloldását, az olajexport-korlátozások enyhítését, a befagyasztott vagyon felszabadítását, valamint az ellenségeskedés befejezését minden fronton, beleértve Izrael gázai és libanoni agresszióját is.
Trump ennek ellenére újabb bombázásokkal fenyegetőzött; az Axios nemrég arról számolt be, hogy az amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a novemberi félidős választások után újra megkezdődhetnek a nagyobb harci műveletek.
Teherán figyelmeztetett, hogy egy újabb támadás szélesebb körű megtorlást váltana ki, amely potenciálisan az egész Perzsa-öböl területén található amerikai technológiai infrastruktúrát célozná meg.