Az Európai Unió a határ menti migrációs válság „kiprovokálásával” ürügyet teremtett a Minszk elleni újabb szankciók bevezetésére – jelentette ki Uladzimir Makej belarusz külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A rendes évi külügyi egyeztetésen részt vevő diplomata kifejezte reményét, hogy Minszk és Moszkva „kölcsönösen támogatja” majd egymást a Belarusz elleni „barátságtalan lépésekre” adandó közös válasz kérdésében.
A belarusz külügyminiszter az orosz hivatali kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján „agyatlannak” nevezte egyes európai politikusok Belarusszal szembeni politikáját.
Makej szerint „minden normát megsértett”, hogy 15 ezer katonát vezényeltek a lengyel-belarusz határra „síró nők és gyerekek ellen”.
„A vádak, amelyek szerint Belarusz állítólag ilyen (migráns)áradatokat szervez, alaptalanok. Valamilyen oknál fogva a földközi-tengeri (migrációs) irány működik, a balkáni irány működik. Ott, mint tudjuk, a migránsok belépnek, és kiváltságokat, szükséges védelmet kapnak. Belarusz valamiért a torokban elakadt szálkának bizonyult” – fogalmazott.
Makej elvetette azt a feltételezést, hogy Oroszországnak köze lenne a migránsválsághoz és azt hangoztatta, hogy „soha senki nem kapott semmilyen utasítást az illegális migráció szervezésére”.
Megítélése szerint az ilyen állításokra az Oroszországgal való szembenállás megindoklása céljából van szükség és a Belarusz elleni nyugati fellépés távlati célpontja is Oroszország.
A belarusz külügyminiszter kijelentette, hogy Minszk, miként korábban is, abból indul ki, hogy „a Krím jelenleg orosz terület”.
Mint mondta, Moszkvát és Minszket aggasztja a NATO-nak az orosz-belarusz Szövetségi Állam határai közelében megnövelt katonai jelenléte, amit az észak-atlanti tömb figyelmen kívül hagy.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy két, nukleáris eszközök hordozására is alkalmas Tu-22M3 típusú hadászati bombázó hajtott végre őrjáratot a belarusz légtérben, gyakorolva az együttműködést az orosz és a belarusz harcálláspontokkal.
