Elfogadta a Krím új alkotmányát pénteken az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje. A Kijev által korábban feloszlatott, így ukrán részről törvénytelennek minősített helyi – 100 tagú – törvényhozás 87 képviselője támogatta szavazatával az alaptörvényt. A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása.
Leszögezi, hogy a terület – amelyet annektált Oroszország – „demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak”. Szerepel benne továbbá az, hogy „a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások”. Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen.
A dokumentum három államnyelvet ismer el a Krímben: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt. Refat Csubarov, a krími tatárok döntéshozó és végrehajtó szerve, a medzslisz vezetője a szavazás előtt kijelentette, hogy népe számára elfogadhatatlan ez a dokumentum. Kifogásolta, hogy az alkotmányban egyetlen olyan pont sincs, amely szavatolná a krími tatároknak, mint a félsziget őslakosainak megmaradását és fejlődését.
A politikus kifogásolta hogy az alkotmány tervezetét nem bocsátották társadalmi vitára. Elfogadását korainak nevezte, rámutatva arra, hogy az alkotmánybizottság mindössze két ülésen foglalkozott az előterjesztéssel. Március 16-án az oroszbarát krími vezetés kezdeményezésére tartott népszavazáson a szervezőbizottság adatai szerint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalék támogatta a félsziget Oroszországhoz csatlakozását.
Az ukrán törvényeknek ellentmondva megtartott népszavazás eredményét sem a kijevi vezetés, sem a krími tatárok vezetői nem tartják legitimnek, különösen az irreálisan magas részvételi arányt kérdőjelezik meg.
Ajánló
A Krími Autonóm Köztársaságban tartott legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 58 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek, 24 százalékuk ukránnak és 12 százalék krími tatárnak. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát.
