Norvégia ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy mesterséges árplafont állapítsanak meg az orosz földgázra – közölte az ország olaj- és energiaügyi minisztériuma.
„Ez súlyosbíthatja az Európának már most is fennálló problémáját, nevezetesen a gázhiányt” – mondta Stein Grimsrud, a minisztérium szóvivője az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva.
Norvégia az EU kulcsfontosságú gázszállítójává vált, miután a szankciók és a műszaki problémák miatt az orosz gázszállítások csökkentek. Az Oroszországból a blokkba importált gáz aránya az év eleje óta 41%-ról 9%-ra csökkent – mondta nemrég Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Norvégia korábban az EU második legnagyobb gázszállítója volt, az EU szükségleteinek mintegy 20%-át fedezte. Idén nyáron Oslo hét új tengeri mezőn engedélyezte a gázkitermelést, ami 2022-ben 8%-kal növeli a gázkitermelést 2021-hez képest.
A minisztérium azt is megerősítette, hogy idén mintegy 122 milliárd köbméter gáz szállítását tervezi az EU-ba. Összehasonlításképpen: 2022 előtt Oroszország évente mintegy 130 milliárd köbmétert szállított csővezetéken és 20 milliárd köbmétert LNG formájában a blokkba.
Egyes elemzők azonban megjegyzik, hogy Norvégiának nincs meg a kapacitása ahhoz, hogy annyi gázt szállítson az EU-ba, ami fedezné az orosz áramlások kiesését.
„Norvégia képtelen megoldani a jelenlegi energiaválságot, mert exportjának komolyabb bővítése a korlátozott tartalékok miatt lehetetlen. Megjegyezzük azt is, hogy Norvégia a növekvő gázárak miatt növelte nyereségét, és nem tervezi, hogy részt vegyen a gázárak felső határának meghatározásában. Oslo azt ajánlja európai partnereinek, hogy hosszú távú szerződések alapján dolgozzanak” – közölte az Izvesztyija című lap.
