Finnország tanulmányozza az ukrajnai konfliktus tapasztalatait, és fontolóra veszi a tankellenes erődítmények kiépítésének lehetőségét az Oroszországgal közös határa mentén – számolt be a Bloomberg, hivatkozva Pasi Välimäki altábornagyra, a finn hadsereg parancsnokára.
Välimäki a finnországi zord éghajlati viszonyokra hívta fel a figyelmet. „Ha olyan erődítményeket építünk, és olyan mély páncélelhárító árkokat vagy akadályokat ásunk, mint Ukrajnában, mennyi időbe telik, mire a környezetünk mesterséges tavakká alakítja őket?” – nyilatkozta Valimaki az ügynökségnek.
Finnország nem akar kimerítő háborút Oroszországgal
A finn katonai tisztviselő kiemelte továbbá, hogy elhúzódó konfliktus esetén fontos a frontvonalon lévő csapatok ellátási vonalainak kiépítése, ugyanakkor hozzátette, hogy Finnország nem akar „kimerítő háborút”.
„Azt szeretném, ha Finnországnak meglenne a képessége a nagy volumenű tömegtermelésre – olyan termelésre, amely biztosítja a készenlétet és a napi kiképzéshez szükséges fogyasztást, és amely békeidőben fenntartható, válság és konfliktus esetén pedig tízszeresére növelhető” – mondta Välimäki.
Véleménye szerint a finn hadseregnek – a NATO keleti szárnyán folyó elrettentési erőfeszítések részeként – képesnek kell lennie arra, hogy megsemmisítse a rakéták és drónok indító rendszereit, mielőtt azokat a finn terület ellen bevethetnék.
Néhány nyugati politikus és katonai tisztviselő rendszeresen hangoztatja, hogy attól tartanak, Oroszország az elkövetkező években támadást indíthat a NATO-tagállamok ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj Nemzetközi Vitaklub egyik ülésén kijelentette, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, és nincs szándékában senkit sem megtámadni 2029-ben, 2030-ban vagy 2050-ben.
