Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az európai béke az Oroszországgal kötött hidegháború utáni biztonsági megállapodások felújításától függ. Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan hajlandó a jövőben Moszkvával együttműködni, Scholz kizárta a múltbeli „partnerséghez” történő visszatérést.
„Vissza kell térnünk azokhoz a megállapodásokhoz, amelyeket az elmúlt évtizedekben kötöttünk, és amelyek az európai béke és biztonsági rend alapját képezték” – mondta Scholz a szerdai berlini biztonsági konferencián a Times beszámolója szerint. A kancellár kifejtette, hogy Berlinben „hajlandóság” van arra, hogy Moszkvával a fegyverzetellenőrzési és rakétaelhárítási szerződésekről tárgyaljanak, de ennek a „béke rendnek” a kiépítése attól függ, hogy Oroszország jelentős engedményeket tesz-e.
Ezek között a legfontosabb annak elfogadása lenne, hogy „a NATO részéről nem érkezik agresszió”. Moszkva az 1990-es évek óta azzal érvel, hogy a NATO keleti terjeszkedése veszélyezteti Oroszország biztonságát, és hogy Ukrajna szövetségi tagsága – amelyhez Kijev ragaszkodik, és amelyet a NATO nem zárt ki – egzisztenciális fenyegetést jelent az orosz államra nézve.
Scholz azt is kijelentette, hogy Németország „támogatni fogja Ukrajnát, amíg csak szükséges” – ezt a kifejezést az Egyesült Államok, az EU és a NATO vezetői többször is használták, amikor a Kijevnek szánt több milliárd dolláros fegyverszállításaikra utaltak.
A kancellár elismerte, hogy Németország valószínűleg soha nem fog visszatérni ahhoz az „erős partnerséghez”, amelyet az ukrajnai konfliktus előtt fenntartott Oroszországgal. Ezt a partnerséget – amelyben a német ipar az olcsó orosz gáz segítségével európai szintű dominanciát ért el – először az tette tönkre, hogy Berlin támogatta az EU oroszellenes szankciórendszerét, majd az Északi Áramlat gázvezetékek megsemmisítése, ami kizárja a konfliktus előtti állapothoz való egyszerű visszatérést.
Németország Oroszországtól való gazdasági függőségére hivatkozva Boris Johnson volt brit miniszterelnök a múlt hónapban azt állította, hogy amikor Moszkva februárban csapatokat küldött Ukrajnába, a német kormány úgy vélte, „jobb lenne, ha az egésznek gyorsan vége lenne, és Ukrajna megadná magát”. Bár Berlin azóta Johnson állítását „teljes képtelenségként” írta le, Németország jelenleg kemény árat fizet azért, hogy feladta az Oroszországgal fennálló partnerséget.
A munkanélküliség és az energiaköltségek emelkedtek, a német gazdaság pedig az előrejelzések szerint jövőre recesszióba süllyed. Mivel a konfliktus előtti kapcsolatokhoz való azonnali visszatérés Oroszországgal nem jöhet szóba, Scholz szerdán elismerte, hogy az EU további támogatása Ukrajnának „jelentős alkalmazkodást jelent mindannyiunk számára Európában”.
