Az ivóvíz exportja több bevételt hozhat az orosz költségvetésnek a következő 25 évben, mint az olajexport – derül ki a Roszkoszmosz szakértői által készített, „A jéghegy csúcsa: az északi-sarkvidéki gazdaság valós kilátásai” című jelentésből, amelyből a RIA Novosztyi idézett.
„Az Északi-sarkvidék és az Antarktisz sarkkövei a bolygó vízkészletének mintegy 70%-át tartalmazzák, az Északi-sarkvidék ennek több mint felét”. – áll a dokumentumban.
„25 év távlatában a nyers édesvíz fontosabb és jövedelmezőbb orosz exportcikké válhat, mint az olaj” – áll a jelentésben.
A szakértők megjegyzik, hogy Oroszország abszolút vezető helyen áll az édesvízkészletek tekintetében az Északi-sarkkörön túl.
„Az USA-ban (Alaszkában) egyetlen nagy folyó sem folyik a Jeges-tengerbe. Kanadának három is van. Oroszországban pedig 11” – magyarázzák a szerzők.
„A Jenyiszej éves vízhozama, ami a Kara-tengerbe ömlik eléri a 624 köbkilométert. A Léna a világ legnagyobb folyója, amely teljes egészében permafroszt (örökfagy) területen folyik. A Léna vízhozama a Laptyev-tengerbe mintegy 540 köbkilométer. Az Ob a harmadik helyen áll. A Kara-tenger Ob-öbölbe történő éves vízhozama körülbelül 400 köbkilométer. A tavak nem kevésbé fontosak. Csak a Putorana-fennsík 32 legnagyobb természetes víztározói tartalmazza az orosz sarkvidéki övezet teljes tóvízkészletének több mint 45 százalékát” – áll a dokumentumban.
„A 21. század végére a sarkvidéki folyók vízhozama várhatóan 30 százalékkal fog növekedni. Ugyanekkorra az édesvíz az olajnál is értékesebb exportforrássá válhat” – vélik a szakértők.
A jelentés szerzői megjegyzik, hogy Oroszországban már most az ivóvíz exportjának lehetőségét vizsgálják. „A messze külföldre, egészen a Perzsa-öböl országaiig – amelyek már most is akut vízhiánnyal küzdenek – irányuló szállításokról szóló projektek a tárgyalások korai szakaszában vannak” – áll a dokumentumban.
