A tagállamok többségének eredeti céljaival szemben, a nyomásgyakorlás ellenére sem született döntés az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról az európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülését követően tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elsősorban az Európai Bizottság bővítési csomagja volt napirenden, amelynek kapcsán a brüsszeli intézmények és a legtöbb tagállam fő célja az volt, hogy döntés szülessen az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról.
Ez az eredeti célokkal ellentétben és a nyomásgyakorlás ellenére nem történt meg, ehelyett a tanács gyakorlatilag pusztán tudomásul vette az Európai Bizottság értékelését, ami pedig azt jelenti, hogy a döntés az e heti EU-csúcs elé kerül – tájékoztatott.
Majd figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem „taktikai pozíciót” jelent, itt nincs tér alkudozásra, ugyanis a kormány úgy látja, hogy az EU nincs felkészülve egy jól strukturált, kölcsönös előnyöket biztosító csatlakozási folyamat megindítására az országgal.
„Világosan látszik, hogy az Európai Bizottságnak fogalma sincs arról, hogy az ukrán csatlakozás az élet különböző területein az Európai Unió és annak tagországai számára milyen hatásokkal járna” – mondta.
Kiemelte: emellett a kormánynak sikerült kivetetnie az eredeti előterjesztésből a szerbekkel szembeni lépések kilátásba helyezését, illetve a közösségi források befagyasztásával való fenyegetést a boszniai Szerb Köztársaság vonatkozásában, és azokat a pontokat, amelyek ellehetetlenítették volna az észak-macedón tárgyalási folyamatot.
„Ellentétben mindazzal, amit az európai vagy a globális közvélemény gondol, a helyzet az az, hogy ma a bővítéspárti országok kisebbségben vannak az Európai Unióban” – mutatott rá.
„Persze a nyilvánosság előtt mindenkitől bővítéspárti mondatokat lehet hallani, amikor egymás között vagyunk, amikor döntési helyzet van, amikor zárt ajtók mögött vagyunk, akkor a bővítést feltétlenül pártoló tagországok kisebbségben maradnak” – tette hozzá.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy tíz éve nem csatlakozott új tagállam a közösséghez, és hat éve sikerült egyetlen tárgyalási fejezetet sem lezárni valamelyik tagjelölttel, és újat is csak két éve nyitottak meg.
Észak-Macedónia 2005, Albánia pedig 2014 óta óta tagjelölt, és a valódi tárgyalások máig nem indultak el. Montenegró már 2010 óta tagjelölt, hat éve zártak le vele csatlakozási tárgyalási fejezetet utoljára, Szerbia pedig 2012 óta, és nincs igazi előrehaladás ez esetben sem – sorolta.
„Hogyan állhatott elő ez a helyzet? Úgy állhatott elő, hogy mindig volt olyan tagország, mindig voltak olyan tagországok, amelyek valami kifogást emeltek, blokkolták a folyamatokat, vagy úgy gondolták, hogy nem lett volna helyes, ha előrehaladás van” – jelentette ki.
„És érdekes módon ezeket a tagországokat, akik az elmúlt tizennyolc évben folyamatosan akasztgatták be itt-ott a botokat a küllők közé, senki nem vádolta oroszbarátsággal, Putyin-pártisággal, senki nem mondta, hogy a Kreml propagandistái, senki nem mondta, hogy a történelem rossz oldalára kerülnek” – fogalmazott.
Majd aláhúzta, hogy miután ezen tagállamoknak a többségi akarattal szemben is jogában állt kifejezni saját álláspontjukat a bővítés ügyében, Magyarországnak is joga van ahhoz, hogy kellőképp megfontolt és az egész EU érdekeit figyelembe vevő megközelítést alkalmazzon ezen kérdésben Ukrajna esetében, még akkor is, ha ez Brüsszel vagy a tagállamok többségének gusztusával nem egyezik.
Ajánló
A miniszter a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a térség felvétele óriási jelentőséggel bírna, ráadásul az Európai Unió addig nem lehet teljes, amíg ez nem történik meg.
„Igaz ez gazdaságilag, biztonsági szempontból és az emberek közötti kapcsolatok tekintetében is. Az Európai Uniónak a mostani nehéz helyzetében szüksége van arra az energiára, arra a lendületre, arra a frissességre, ami a nyugat-balkáni irányból érkezhet” – vélekedett.
Ezért sürgette a Montenegróval megnyitott csatlakozási fejezetek minél előbbi lezárását, a harmadik fejezetcsoportról szóló tárgyalások megkezdését Szerbiával, illetve a folyamat érdemi megindítását Észak-Macedóniával és Albániával.
Továbbá hozzátette, hogy hazánk továbbra is támogatja Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova integrációs törekvéseit is.
