Az Egyesült Államok munkacsoportokat hívott össze a Hetek országaiból (G7), hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne elkobozni több százmilliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont – jelentette a héten a Financial Times.
Az Egyesült Államok, amelyet Nagy-Britannia, Japán és Kanada támogat, azt javasolta, hogy hozzanak létre előkészítő munkát a több mint 300 milliárd dollárnyi orosz devizatartalék kisajátítására, amelyet a nyugati országok az ukrajnai konfliktus kirobbanása után zároltak.
Washington a G7 vezetőinek jövő év február 24-e körüli találkozóján akarja mérlegelni az elkobzás lehetőségeit – írja a lap. A G7-ek pénzügyminiszterei és helyetteseik állítólag már decemberben megbeszéléseket folytattak arról, hogy miként alakítsák ki az orosz pénzekkel kapcsolatos politikát, és milyen kockázatokkal jár ez.
„A Washington által javasolt három munkacsoport megvizsgálná az elkobzással kapcsolatos jogi kérdéseket; egy ilyen politika alkalmazásának módszerét és a kockázatok mérséklését; valamint az Ukrajnának szánt támogatás legjobb csatornázásának lehetőségeit” – írta az FT.
Bár még nem születtek végleges döntések, és a kérdés továbbra is erősen vitatott az EU-ban, a Moszkva vagyonának lefoglalására és Ukrajna megsegítésére való felhasználására irányuló munka felgyorsítása rávilágít annak „növekvő jelentőségére” a Nyugat számára – jegyezte meg a lap.
A részletekről még folynak a viták, és arról, hogy a befagyasztott pénzeszközöket közvetlenül a korrupciójáról hírhedt Ukrajnának küldenék-e, vagy más módon használnák fel, például a zárolt vagyonból származó bevételek megcsapolásával vagy hitelek fedezeteként.
Az Egyesült Államok nyilvánosan nem támogatta az orosz vagyon átvételét. Az FT szerint azonban Washington „idén magánjelleggel megosztott egy vitaanyagot a G7-ek keretében, amelyben azt javasolta, hogy a moszkvai befagyasztott vagyonok lefoglalása jogszerű lenne, mint „ellenintézkedés, hogy Oroszországot rávegyék az agressziójának befejezésére””.
Ajánló
Az Európai Unió eddig elzárkózott az orosz pénzek lefoglalásától, ehelyett a befagyasztott pénzekből származó nyereségek megcsapolásának módjait keresi.
Ugyanakkor az EU, ahol a legtöbb vagyont zárolták, óvatosabb a közvetlen elkobzással, mert fél a pénzek elvétele esetén Moszkva esetleges megtorlásától.
Jelenleg 210 milliárd euró orosz tartalékot tartanak az unió pénzügyi intézményeiben, ebből 191 milliárd euró Belgiumban, 19 milliárd euró Franciaországban, 7,8 milliárd euró pedig a nem tagállam Svájcban.
Franciaország, Németország és Olaszország, amelyek 2024-ben átveszik a G7-ek soros elnökségét, továbbra is rendkívül óvatosak az ötlettel kapcsolatban, és fenntartásaikat fejezték ki, sürgetve, hogy a döntés meghozatala előtt alaposan vizsgálják meg a moszkvai vagyonelkobzás jogszerűségét.
