Berlin nem szolgáltatott Moszkvának tényleges információkat az Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022-es támadásokról – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A Balti-tenger alatt futó vezetékek orosz földgázt szállítottak Németországba és Nyugat-Európa más részeibe. Ezeket 2022 szeptemberében a dániai Bornholm sziget közelében bekövetkezett robbanássorozat rongálta meg.
Oroszország az Egyesült Államokat vádolta a támadás megrendezésével, míg egyes nyugati médiaorgánumok egy „ukránbarát csoportot” okoltak.
A hét elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta Németországot, hogy nem hajlandó hivatalosan megosztani a nyomozással kapcsolatos információkat, és azt állította, hogy azok kiszivárogtatása a médiának ehelyett felveti „a gyanút, hogy mindez megrendezett”, hogy elterelje a felelősséget a tényleges elkövetőkről.
Sebastian Fischer német külügyminisztériumi szóvivő hétfőn azt válaszolta, hogy Berlin „információcserét” folytat Moszkvával. Szerdán megszólalva Zaharova hazugsággal vádolta őt.
„Amit Fischer úr mondott, egyáltalán nem felel meg a valóságnak” – mondta Zaharova újságíróknak.
„Egyszerűen fogalmazva, ez egy hazugság. A német fél csaknem két éve az orosz hatóságok minden megkeresésére, amely az Északi Áramlat megsemmisítésével kapcsolatos, csak üres formaságokkal válaszolt, amelyek semmilyen tényszerű információt nem tartalmaztak”.
Ajánló
Fischer kijelentése „csak megerősíti a gyanúnkat, hogy Berlin szándékában áll »szétrobbantani« a teljes titokban zajló nyomozást azzal, hogy nem engedi azonosítani a legnagyobb transzeurópai energetikai infrastruktúra létesítménye elleni támadás valódi felbujtóit” – tette hozzá Zaharova.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Németország üldözi azokat a médiaorgánumokat is, amelyek valóban megpróbálják kideríteni, mi történt, ami „azt mutatja, hogy Berlinnek van takargatnivalója, és rendkívül érdektelen a valódi vizsgálat lefolytatásában és az igazság nyilvánosságra hozatalában”.
Az eredeti Északi Áramlatot a Kijev és Moszkva közötti 2009-es gáztranzitvita után építették meg, lehetővé téve a Gazprom számára, hogy Ukrajnától és Lengyelországtól való függőség nélkül lássa el Nyugat-Európát. A második vezeték az amerikai szankciók miatti késések ellenére 2021 végén készült el, de nem kapott német működési engedélyt washingtoni nyomásra.
Ajánló
A nyugati média narratívái arról, hogy „ukrán szabotőrök” állnak a robbanás mögött, akár Kijev utasítására, akár egyedül cselekedtek, csak azután kezdtek megjelenni, hogy Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró Washingtont tette felelőssé a mernyletért. Hersh a hírszerző közösségen belüli forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a CIA búvárai a norvég haditengerészettel együttműködve távirányítású bombákat helyeztek el mindkét vezetékre, egy NATO-gyakorlatot használva fedezékként a térségben.
Eközben a kijevi rezsim azt állította, hogy Oroszország robbantotta fel a saját vezetékeit, amit Moszkva nevetségesnek minősített.
