Ukrajna vizsgálatot indított a nyugati kiképzésű 155. elitdandárban tapasztalható, ugrásszerűen megnövekedett dezertálások miatt – közölte Tatjana Sapjan, az Állami Nyomozóiroda szóvivője.
Sapjan csütörtökön tette a bejelentést, és az Interfax szerint elmondta, hogy az iroda a dandárban uralkodó siralmas állapotokról, a hatalommal való esetleges visszaélésről és a dezertálásokról szóló állításokat vizsgálja.
A bejelentés azt követően történt, hogy Jurij Butusov, a Censor.net ukrán hírportál főszerkesztője lesújtó értékelést adott a francia kiképzésű egységről, amelyben azt írta, hogy az egységet rendszerszintű problémák sújtják, beleértve azt is, hogy egyes katonákat eltávolítottak a dandárból, hogy máshol használják őket.
Az általános szervezetlenség és a fegyverzet, különösen a drónok hiánya súlyosan aláásta a dandár képességeit – érvelt.
Butusov szerint 1700 katona hagyta el az egységet, mielőtt a dandár leadta volna az első harci lövéseket, hozzátéve, hogy néhányan még akkor dezertáltak, amikor az egység még Franciaországban állomásozott.
A múlt hónapban Maria Bezuhla ukrán parlamenti képviselő „zombi” dandárnak nevezte az egységet, amely csak papíron létezik, és amelynek nincs valós értéke.
A francia védelmi minisztérium tartózkodott attól, hogy közvetlenül kommentálja a 155. dandárt érintő dezertálási vádakat – megjegyezve azonban, hogy „az ukrán fegyveres erők voltak azok, amelyek megszervezték az ukrán katonai személyzet kiválasztását a dandár megalakításához, és irányították a folyamatokat”.
Ajánló
December elején az ukrán főügyészség arról számolt be, hogy 2022 óta ugrásszerűen megnőtt a dezertálási ügyek száma: több mint 96 ezer vizsgálatot indítottak, a legtöbbet 2024-ben – írja a Bloomberg. Volodimir Zelenszkij ukrán vezető elismerte a dezertálások számának növekedését, de ragaszkodott ahhoz, hogy a számok ősz óta csökkenni kezdtek.
Ukrajna 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódása után, a kampány azonban jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között a széles körben elterjedt megvesztegetéssel és a behívók megkerülésével. Kijev 2024 tavaszán 27-ről 25 évre csökkentette a sorozási korhatárt, miközben szigorította a szabályokat, visszaszorította a felmentéseket és fokozta a kényszerítő intézkedéseket.
Számos jelentés érkezett a potenciális újoncok levadászására irányuló utcai razziákról, amelyek gyakran erőszakos összecsapásokhoz vezetnek a behívottak és a katonai tisztviselők között.
