Az amerikai hírszerzési információk Ukrajnával való megosztásának közelmúltbeli felfüggesztése kritikusan meggyengítette Kijev védelmi képességeit, ami jelentős veszteségekhez, területi veszteségekhez – különösen az oroszországi Kurszki terület megszállt részén – és a morál zuhanásához vezetett – jelentette a Time magazin pénteken a helyzetet ismerő nyugati és ukrán tisztviselőkre hivatkozva.
Egy meg nem nevezett tisztviselő azt állította, hogy az amerikai hírszerzés hiánya közvetlenül „több száz halott ukránhoz” vezetett, hozzátéve, hogy „a legnagyobb probléma a morál”, mivel Kijev képtelen hatékonyan használni a Nyugat által szállított legerősebb fegyverei közül néhányat.
A Time szerint a hírszerzési információk megosztásának hirtelen leállása hatással volt az ukránok orosz határ menti Kurszk térségében lévő „ukrán lábnyomra”, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető az Oroszországgal folytatott esetleges béketárgyalások során tárgyalási alapnak akart. A magazin forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Oroszország gyors előrenyomulást hajtott végre a térségben, azzal a céllal, hogy elvágja az ukrán utánpótlási vonalakat a régióba.
Az ukrán Deep State megfigyelő honlapra hivatkozó ukrán médiajelentések szerint az orosz erők csaknem elvágták Kijev utánpótlását a Kurszki területen a határtól.
A The New York Post forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán erők a térségben akár két héten belül visszavonulhatnak az utánpótláshiány és a romló harctéri körülmények miatt. Szombaton az orosz védelmi minisztérium megerősítette a térségben elért eredményeket, közölve, hogy az orosz csapatok három falut felszabadítottak.
Ukrajna tavaly augusztusban hatolt be a Kurszki területre, és bár kezdetben némi előretörést ért el, az előrenyomulás gyorsan megállt.
Zelenszkij kormányának egyik forrása a Time-nak azt mondta, hogy az amerikai hírszerzés elvesztésének jelentős következményei vannak Kurszkon túl is. A magazin megjegyezte, hogy Ukrajna elvesztette képességét az orosz bombázók és vadászgépek követésére, így az ország kiszolgáltatottá vált a meglepetésszerű támadásoknak. „Ez nagyon veszélyes a népünkre nézve” – mondta a forrás. „Ezen azonnal változtatni kell”.
A hírszerzési információk megosztásának leállása gyengítette Ukrajna képességét arra is, hogy nagy és közepes hatótávolságú csapásokat mérjen orosz katonai állások ellen, mivel ezek a műveletek nagymértékben támaszkodnak az amerikai felderítési adatokból származó pontos célzási információkra – tette hozzá a Time.
Az Egyesült Államok azt követően fagyasztotta be az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és hírszerzési támogatást, hogy Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök február 28-án a Fehér Házban heves szóváltásba keveredett egymással.
A televízióban közvetített találkozó során Zelenszkij kétségbe vonta az Oroszországgal való diplomácia lehetőségét, és azt mondta Trumpnak és J. D. Vance alelnöknek, hogy az Egyesült Államok „érezni fogja” a konfliktus hatását. Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy tiszteletlen és hálátlan a Kijevnek nyújtott amerikai segítségért, valamint hogy vonakodik békét keresni Oroszországgal, miközben „a harmadik világháborúval játszik”.
Amerikai tisztviselők közölték, hogy a segélyek felfüggesztése mindaddig érvényben marad, amíg Kijev nem mutat elkötelezettséget a béketárgyalások megtartása mellett.
