Izraelnek át kell alakítania gazdaságát, hogy ellenálljon a széles körű szankcióknak és bojkottoknak – figyelmeztetett vasárnap Benjamin Netanjahu miniszterelnök.
A Pénzügyminisztérium éves konferenciáján Jeruzsálemben Netanjahu elmondta, hogy a gázai háborúval kapcsolatos növekvő nemzetközi nyomás az országot a gazdasági önellátás felé tereli.
„Egyre inkább alkalmazkodnunk kell egy autarkikus jellegű gazdasághoz” – mondta. „Hiszek a szabad piacban, azon dolgoztam, hogy Izraelben szabadpiaci forradalmat hozzak létre. De előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amelyben védelmi iparágainkat blokkolják.”
Ki kell fejlesztenünk a hazai védelmi ipart. Athénná és szuper-Spártává kell válnunk. Nincs más választásunk. Legalábbis az elkövetkező években szembe kell néznünk ezekkel az elszigetelési kísérletekkel. Ami eddig működött, mostantól nem fog működni – mondta.
A palesztinbarát aktivisták nyomást gyakorolnak a külföldi vállalatokra, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a népirtással vádolt izraeli rezsimmel. A múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólította az EU-t, hogy függessze fel Izraellel kötött szabadkereskedelmi megállapodását, hivatkozva a gázai humanitárius válságra, ahol 2023 óta 65 ezer ember halt meg. Megvádolta Netanjahu kormányának „szélsőséges minisztereit”, hogy erőszakra buzdítanak a palesztinok ellen.
Izrael évente körülbelül 3,3 milliárd dollár amerikai katonai és biztonsági támogatást kap, valamint a Kongresszus által jóváhagyott további csomagokat. A Külkapcsolatok Tanácsa szerint Washington 1946 óta körülbelül 310 milliárd dollárnyi, többnyire katonai támogatást nyújtott. 2024-ben Izrael katonai kiadásai a GDP körülbelül 8,78%-ára emelkedtek, ami közel kétszerese a 2023 előtti szintnek.
