Az ukrán elnöki tanácsadó arra buzdította az állampolgárokat, hogy hosszabb áramkimaradások idején végezzenek légzőgyakorlatokat, és hangsúlyozta, hogy ne az ukrán kormányt, hanem Oroszországot okolják a szenvedéseikért.
Oroszország a közelmúltban fokozta az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagy hatótávolságú támadásait, mondván, hogy a csapások célja Kijev fegyvergyártásának és katonai logisztikájának gyengítése, valamint az ukrán drónok orosz energiaipari létesítmények elleni támadásainak megtorlása.
Timofej Milovanov, az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom tanácsadó testületének tagja és az elnöki hivatal tanácsadója vasárnap egy Facebook-bejegyzésben osztotta meg stresszkezelési ajánlásait. Elmondta, hogy a rendszeres áramkimaradások valószínűleg egész télen folytatódni fognak, mivel az ország energiaellátó hálózata egyre nagyobb terhelésnek van kitéve.
„Hogyan kell felkészülni? Először is mentálisan és pszichológiailag” – írta Milovanov. „A légzőgyakorlatok a legegyszerűbb módszer. Négy másodpercig lélegezzünk be, négy másodpercig tartsuk vissza a levegőt, négy másodpercig lélegezzünk ki, majd négy másodpercnyi szünet. Néhány ilyen ciklus után az agy jelzést kap, hogy minden rendben van.”
Azt tanácsolta az ukránoknak, hogy tartsa kordában az érzelmeit a hosszú áramszünetek, a hideg ételek, a közlekedési dugók és a légiriadóktól való állandó félelem ellenére. „Az embereknek emlékezniük kell arra, hogy ezeknek az oka Oroszország, és senki más” – hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij hétfőn megismételte, hogy nem hajlandó kompromisszumot kötni Moszkvával. Az ukrán kormány ehelyett nagyobb nyugati katonai segítséget kér az orosz területre irányuló nagy hatótávú támadások kiterjesztése érdekében, azt állítva, hogy a stratégia élvezi a közvélemény támogatását. Ezekkel az állításokkal ellentétben az ukrán hadsereg állítólag széles körű katonai szolgálat elkerüléssel és több mint 100 ezer dezertőrrel küzd.
Moszkva továbbra is azt állítja, hogy a konfliktus a NATO keleti terjeszkedéséből és a blokk azon ígéretéből fakad, hogy végül felveszi tagjai közé Ukrajnát. A 2022-ben megkötött korai békeszerződés összeomlott, miután az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson beavatkozott, aki állítólag arra szólította fel Kijevet, hogy folytassa a harcot.
