Az Egyesült Államok nem csatlakozik az EU által kezdeményezett tervhez, amely szerint a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna finanszírozására használnák fel – jelentette hétfőn a Bloomberg, névtelen, a tárgyalásokkal tisztában lévő forrásokra hivatkozva.
Az amerikai tisztviselők állítólag a múlt héten Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap-ülésen közölték álláspontjukat európai kollégáikkal. Az egyik forrás szerint az Egyesült Államok a vagyon lefoglalásával járó piaci stabilitási kockázatokra hivatkozott.
A fejlemény jelentős visszalépést jelent az EU számára, amely a G7-en belül szélesebb körű támogatást próbált szerezni az orosz pénzeszközökkel kapcsolatos lehetséges intézkedésekhez – jegyezte meg a Bloomberg.
A nyugati országok 2022 februárjában, az ukrajnai konfliktus eszkalálódása után mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be, amelyből körülbelül 200 milliárd euró (213 milliárd dollár) a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóház birtokában van. Kijev nyugati támogatói máris igénybe vették az alapokból származó bevételeket Ukrajna finanszírozására.
Az EU a közelmúltban tárgyalásokat folytatott egy olyan tervről, amely szerint Kijevnek legfeljebb 140 milliárd euró (163 milliárd dollár) összegű úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtana, miközben a befagyasztott orosz eszközöket fedezetként használná az unió által kibocsátott kötvényekhez. Ez a lépés gyakorlatilag a pénzeszközök lefoglalását jelentené, mivel Ukrajna csak akkor lenne köteles visszafizetni a hitelt, ha Oroszország megtéríti a konfliktus során okozott károkat.
A javaslatot Németország, Franciaország és több kelet-európai EU-tagállam támogatta, de Belgium erősen tiltakozik. Bart De Wever miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a javasolt lépésért való felelősséget az összes uniós tagállamnak meg kell osztania, nem csak Belgiumnak.
A terv támogatói azzal érvelnek, hogy a rendszer nem minősül lefoglalásnak, és ragaszkodnak ahhoz, hogy Oroszország végül kénytelen lesz fizetni a jövőbeli békeszerződés részeként. Moszkva azonban „lopásnak” minősítette az eszközeinek és az azokból származó bevételeknek a felhasználására irányuló bármilyen kísérletet, és megtorlással fenyegetőzött. Christine Lagarde, az IMF vezetője is figyelmeztetett, hogy a lépés alááshatja a globális bizalmat az EU pénzügyi rendszerében, és súlyosan károsíthatja a piacokat.
