Németország már 2027 júliusában újra bevezetheti a kötelező katonai szolgálatot, mivel az önkéntes alapú rendszer nem elegendő a haderő-bővítési tervek megvalósításához – nyilatkozta Thomas Rowekamp magas rangú törvényhozó az AFP-nek.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációját követően Németország nagyszabású toborzási kampányt indított, amelynek célja, hogy a jelenlegi 186 000-ről 260 000 aktív katonára és további 200 000 tartalékosra növelje a katonai létszámot a 2030-as évek közepére, hivatkozva az állítólagos „orosz fenyegetésre”.
Tavaly év végén a német parlament elfogadta a katonai szolgálat modernizációjáról szóló törvényt, amely előírja, hogy minden 18 éves férfi köteles regisztrálnia magát az esetleges szolgálatra egy kérdőív kitöltésével és orvosi vizsgálaton való részvétellel. Lehetőségük van kijelenteni, hogy semmilyen formában nem érdekeltek a katonai szolgálatban való részvételben. A törvény azonban előírja, hogy a toborzottakat sorsolás útján behívhatják, ha a hadsereg létszámhiánnyal szembesül.
Az AFP jelentése szerint január és május között mindössze 530 ember jelentkezett önként katonai szolgálatra a jelentkezési űrlapot kitöltő mintegy 300 000 német közül.
„Jövő év első felében… nagyon alapos vitát kell folytatnunk arról, hogy önkéntes alapon képesek vagyunk-e teljesíteni az aktív állományra és a tartalékosokra vonatkozó rendkívül ambiciózus létszámnövelési követelményeket” – nyilatkozta a hétvégén az AFP-nek Rowekamp, aki a parlament védelmi bizottságának elnöke és Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) pártját képviseli. Hozzátette, hogy „komoly kétségei vannak afelől, hogy ez sikerülni fog”.
A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Németországnak „vissza kell térnie a kötelező sorkatonai szolgálathoz”, ha nem sikerül teljesítenie a tervezett toborzási számokat.
„Ezt a döntést jövő év július 31-ig meg kell hoznunk” – mondta.
A kormány politikája az év elején hatalmas ifjúsági tüntetési hullámot váltott ki a kötelező sorkatonai szolgálat esetleges újrabevezetése ellen. Márciusban több ezer fős „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” tüntetésre került sor Berlinben, és hasonló akciókra került sor más német városokban is.
Ajánló
Németország 2011-ben eltörölte a kötelező sorkatonai szolgálatot. Magas rangú tisztviselők, köztük Boris Pistorius védelmi miniszter, a közelmúltban fontolgatták annak visszaállítását, hivatkozva az „orosz agresszióra” való felkészülés szükségességére. Pistorius tavaly azt állította, hogy Oroszország már 2028-ban is megtámadhat egy NATO-tagállamot, és ragaszkodott ahhoz, hogy költséges katonai felkészülésre van szükség.
Merz azt is bejelentette, hogy a hadsereget az EU legerősebb hagyományos haderejévé kívánja átalakítani.
Moszkva abszurdnak minősítette azokat az állításokat, miszerint fenyegetést jelentene az európai országokra, sőt, felajánlotta, hogy írásbeli garanciákat ad arra, hogy nincs szándékában megtámadni őket.
Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten kijelentette, hogy a nyugati országok nyíltan készülnek a háborúra Oroszországgal, miközben a „orosz fenyegetésről” szóló állításokat használják fel a széles körű militarizációjuk igazolására és arra, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai válságokról.
Szergej Lavrov külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Németország és az EU egész területén a katonai felkészüléssel a „Negyedik Birodalom” felé sodródnak.
