Az ukrajnai konfliktus jellege az elmúlt év során megváltozott – jelentette ki Hakan Fidan török külügyminiszter az azerbajdzsáni külügyminiszterrel, Ceyhun Bayramovval tartott közös sajtótájékoztatón, az A Haber beszámolója szerint. A török külügyminisztérium vezetője kétnapos látogatásra érkezett Azerbajdzsánba.
„Tudják, a háború az elmúlt egy év alatt valóban kimerítő háborúból megsemmisítő háborúvá változott. Ma már nincs olyan hely, amelyet ne érnének támadások. Minden kereskedelmi létesítmény, infrastruktúra és építmény célponttá válik” – jegyezte meg Fidan.
A török miniszter azt a véleményét is kifejtette, hogy az eszkaláció csak tovább fog erősödni. „Földrajzilag, módszertanilag és a célok tekintetében – sajnos – pontosan erre a pontra jutottunk. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a további terjedést és még nagyobb katasztrófákat, ennek véget kell vetni” – jelentette ki a török külügyminiszter.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szeptember elején, a török hajók ellen elkövetett drón-támadások után a Fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságát garantáló állandó mechanizmus létrehozása mellett szállt síkra. Megjegyezte, hogy a támadások okozta károk folyamatosan növekednek, és a helyzetet meg kell oldani.
Moszkva a Fekete- és az Azovi-tengeren a hajók ellen elkövetett támadásokat terrorcselekményeknek nevezi. Az orosz külügyminisztérium korábban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa le az ukrán fegyveres erők polgári hajók elleni támadásait. Ugyanakkor az orosz fél kijelentette, hogy nem látja a Fekete-tengeri helyzet javulásának előfeltételeit.
Oroszország kész az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások újrafelvételére – jelentette be korábban a nap folyamán Szergej Lavrov külügyminiszter. Szavai szerint Moszkva soha nem mondott le a tárgyalásokról, a korábbi fordulók pedig nem az ő kezdeményezésére szűntek meg. Kiemelte, hogy Oroszország álláspontja a különleges művelettel kapcsolatban nem változott.
Vlagyimir Putyin elnök 2024 júniusában vázolta fel a tűzszünet feltételeit. Ezek magukban foglalják az ukrán fegyveres erők kivonását a Donbasszból, a Zaporizzsja és a Herszon megyékből, a Krím és ezeknek a régióknak Oroszország részévé nyilvánítását, Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státuszát, demilitarizációját és nácimentesítést, valamint az Oroszország ellen bevezetett szankciók feloldását.
Jurij Usakov elnöki tanácsadó Abu-Dzabit nevezte meg a tárgyalások újraindításának kiemelt helyszínéül. Az új tárgyalási forduló kérdését szeptember 5-én, Putyinnal folytatott találkozója után vitatták meg az amerikai különmegbízottal, Steve Witkoff-fal, valamint az amerikai vezető veje, Jared Kushner társaságában.
Ajánló
Másnap az amerikai delegáció tárgyalásokat folytatott Kijevben, ahol a békemegállapodásról, valamint a biztonsági és gazdasági garanciákról tárgyaltak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a területi kérdést nevezte a legfontosabb megoldatlan problémának.
A moszkvai tárgyalások után Witekoff jelentős előrelépésről számolt be. Kijev egy háromoldalú találkozót vetett fel, a Kreml pedig megerősítette, hogy kész rá, de korainak tartotta a pontos időpont és helyszín meghatározását.
A korábbi tárgyalási fordulók január 23–24-én és február 4–5-én az Egyesült Arab Emírségekben, február 17–18-án pedig Svájcban zajlottak. A negyedik fordulót március 5–8-ára tervezték Abu-Dhabiban, de a közel-keleti konfliktus miatt elhalasztották.
