Az AP hírügynökség információi szerint Washington további hadihajókat és katonákat küld a Közel-Keletre, miközben Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy a kongresszusi választások után újra megkezdi a nagyszabású támadásokat Irán ellen.
Trump csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy „döntést kell hoznia: vagy Irán aláír egy nagyon méltányos megállapodást, vagy nem fog tovább létezni”. Ugyanezen a napon megjelent Time magazin interjújában kijelentette, hogy az iszlám köztársaság elleni új támadások „lehetségesek” a november 3-i amerikai választások után, de további részleteket nem árult el.
Az AP csütörtöki cikkében arról számolt be, hogy egy harmadik repülőgép-hordozó és mintegy 9 000 további katona – köztük 7 000 tengerész és 2 000 tengerészgyalogos – jelenleg úton van az Iránnal való konfliktus övezetébe.
Ezzel az amerikai katonai jelenlét a Közel-Keleten 20 000 fő fölé emelkedne, ami „szokatlanul magas szám” – hangsúlyozta a hírügynökség.
A mozgásba lendült erők között van a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó harci csoport, a USS Chosin cirkálóval, valamint a USS Makin Island kétéltű harci csoport, amelyhez tartoznak a USS John P. Murtha és a USS Anchorage kétéltű partraszálló hajók – közölte egy névtelen amerikai tisztviselő az ügynökséggel.
Mivel az USS George H.W. Bush és az USS George Washington már bevetésen van, a forrás szerint már október végén három amerikai repülőgép-hordozó is egyszerre tartózkodhat a Közel-Keleten.
Washington utoljára áprilisban rendelkezett ennyi hordozóval a régióban, az Iránnal folytatott amerikai–izraeli rakétatámadások csúcspontján. Ezt megelőzően 2003-ban fordult elő ilyen.
Az Axios pénteken egy amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy egyelőre nem világos, hogy az USS Theodore Roosevelt csatlakozik-e a két repülőgép-hordozóhoz, vagy az egyik helyébe lép.
Ajánló
Az Axios szerint Washington az elmúlt hetekben két további Patriot rakétabázist is küldött Szaúd-Arábiába és Katarba az olaj- és gázlétesítmények védelmére. A hírportál magyarázata szerint ezt azért tették, hogy könnyebben megszerezzék Rijád engedélyét a szaúdi légtér használatára egy esetleges Irán elleni támadáshoz.
Amikor a Time megkérdezte tőle, hogy a Teheránnal folytatott konfliktus rontja-e a Republikánus Párt esélyeit a félidős választásokon, Trump először elismerte, hogy „lehetséges”, de aztán hozzátette, hogy „inkább segíteni fog, mert Iránnak nem lesz atomfegyvere”.
Az AP-NORC Közügyek Kutatóközpont által készített, csütörtökön közzétett közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak mintegy 70%-a ellenzi az Iránnal folytatott háborút.
A február végén az Iszlám Köztársaság ellen indított első amerikai–izraeli támadás után Trump azt állította, hogy a konfliktus néhány héten belül véget ér, de az még mindig tart, a diplomáciai folyamat pedig patthelyzetben van.
Trump a Time-nak elmondta, hogy elutasította Irán legutóbbi, a múlt héten az ENSZ Közgyűlése során előterjesztett békejavaslatát, mert „azokat a dolgokat, amelyeket egy évvel ezelőtt sem hagytam volna jóvá, ma sem hagynám jóvá”.
Szeptemberben Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és vezető tárgyalója figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok további agresszív lépéseire Teherán „gyorsabb, erőteljesebb és fájdalmasabb” megtorlással fog válaszolni.
„Az amerikaiak bizonyára megértették, hogy a mértéktartó válaszok korszaka véget ért, és a támadó bázisok ellen nemrég végrehajtott csapásaink csak a kezdet volt” – mondta Ghalibaf.
