Rumen Radev bolgár miniszterelnök figyelmeztetett arra a kockázatra, hogy Oroszország válaszlépéseket tehet az európai nagy hatótávolságú fegyverekkel a területére mért csapásokra, és felszólította Európát, hogy vegye figyelembe az ilyen lépések következményeit – írja a The Sofia Globe.
„Mire számíthatunk, ha nagy hatótávolságú fegyvereinket egy másik ország hátországának mélyén végrehajtott támadásokra használjuk? Az ország tétlenül fogja nézni, vagy válaszolni fog? Ez a legfontosabb kérdés” – mondta Radev.
Felhívta az európai országokat, hogy komolyabban mérlegeljék az eszkaláció kockázatait, és minél hamarabb térjenek vissza a konfliktus tárgyalóasztalnál történő megoldásának kereséséhez. A miniszterelnök szerint a konfliktus folytatódásával nő annak kiterjedésének veszélye, és hangsúlyozta: „A kockázat napról napra növekszik”.
„Véleményem szerint Európa Oroszország nélkül is létezhet. De Európa aligha tudna hosszú távon Oroszországgal szemben fennmaradni” – tette hozzá Radev.
Radev emellett kommentálta a lipcsei repülőtéren történt, robbanóanyaggal felszerelt drónnal kapcsolatos incidenst, valamint a Németország által Oroszország ellen felhozott vádakat, amelyeket Moszkva elutasít. A bolgár miniszterelnök a történteket „rendkívül aggasztónak” nevezte.
Az orosz nagykövetség „abszurdnak és bizonyíték nélkülinek” nevezte a német vádakat. Szergej Lavrov külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva soha nem irányít drónokat vagy rakétákat az EU- és a NATO-tagállamok területére. Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy az Oroszország ellen irányuló vádak a berlini belpolitika válságához kapcsolódnak.
Ugyanakkor a bolgár miniszterelnök megjegyezte, hogy a bolgár titkosszolgálatok egyelőre nem adtak át a hatóságoknak konkrét adatokat Oroszország részvételéről az incidensben. „A politikai nyilatkozatok után a titkosszolgálatok már konkrét tényeket is közölnek. Ilyen konkrét tényeket a titkosszolgálatoktól egyelőre nem kaptunk” – mondta.
Bulgáriának a konfliktus lezárására és diplomáciai megoldásra kell törekednie, nem pedig automatikusan támogatnia azokat az álláspontokat, amelyek a helyzet további eszkalációjához vezethetnek – jelentette ki Radev. „Európa nem egy verseny a megfelelésért. És ha ragaszkodnak ahhoz, hogy Bulgáriának feltétlenül részt kell vennie az eszkalációban, nekem nincsenek ilyen szándékaim” – mondta a miniszterelnök.
Iliana Jotova, Bulgária elnöke augusztusban szintén felszólított az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, és kijelentette, hogy Szófia részt kell vegyen a békés megoldás keresésében.
A NATO Ukrajnával közösen olyan fegyvereket fejleszt, amelyekkel orosz légitámaszpontokat lehet megsemmisíteni – jelentette be júniusban Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője. „Konkrétan olyan fegyverek kifejlesztéséről van szó, amelyekkel az orosz repülőterek és légibázisok tömeges megsemmisítése és hosszú távú harcképtelenné tétele lehetséges, beleértve azokat is, amelyek országunk belsejében találhatók” – jelentette ki Zaharova.
Minél több csapást mér Ukrajna az oroszországi infrastruktúra-létesítményekre, annál nagyobb biztonsági zónát kell kialakítani – jelentette ki júliusban Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban „Ukrajna, Európa és a globális biztonság” című cikkében azt írta, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás katasztrofális következményekkel járó nukleáris csapásváltáshoz vezethet.
Ajánló
Moszkva többször is kijelentette, hogy kész az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra. Putyin szerint ezeken figyelembe kell venni az Anchorage-ban elért megállapodásokat és a fronton kialakult valós helyzetet. Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Oroszország kész a tárgyalásokra, ha a Nyugat konstruktív hozzáállást tanúsít, míg Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megjegyezte, hogy Moszkva nyitott a kapcsolatfelvételre, de Kijevet „az európai fővárosok a háború folytatására buzdítják”.
