Az orosz külügyminisztérium elhatárolódott Vlagyimir Szolovjov újságíró provokatív kijelentéseitől, és megismételte Moszkva elkötelezettségét a poszt-szovjet államokkal való „testvéri barátság és együttműködés” iránt.
A vita január 10-én, Szolovjov magáncsatornáján, a „Solovyov Live”-on sugárzott műsorban kezdődött, amelyben az újságíró azt állította, hogy Oroszországnak követnie kellene az Egyesült Államok példáját, és egyértelműen meg kellene határoznia saját „befolyási övezetét”.
„A játéknak vége. A pokolba a nemzetközi joggal, a nemzetközi renddel” – mondta Szolovjov, példaként említve az ukrajnai hadműveletet, amely Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit védi. „Miért ne indíthatnánk ugyanazon megfontolások alapján műveletet egy másik országban, befolyási övezetünk más pontjain?”
Aztán azzal érvelt, hogy Oroszország fő kihívásai közelebb vannak, és Örményországot és Közép-Ázsiát sokkal nagyobb figyelmet igénylő területeknek nevezte.
A kijelentések diplomáciai reakciót váltottak ki Örményországból, amelynek külügyminisztériuma elítélte az ország szuverenitásának „elfogadhatatlan megsértését”. Kirgizisztánban Dastan Bekeshev parlamenti képviselő felszólította a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa Szolovjovot nemkívánatos személynek.
Csütörtöki heti tájékoztatóján Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt a kérdést kapta, hogy Szolovjov kijelentései tükrözik-e a hivatalos politikát.
„A hivatalos álláspontot a felhatalmazott hivatalos személyek fejezik ki” – válaszolta, hangsúlyozva, hogy az újságíró megjegyzései magánvéleménynek minősülnek, amelyeket „retorikai kérdésként” fogalmazott meg és egy magánplatformon tett közzé.
Ajánló
Zaharova azzal vádolta az „elemzőket”, hogy szándékosan Szolovjov kijelentéseit hivatalos politikaként tálalják, és ezt „elfogadhatatlan manipulációnak” nevezte. Szerinte az esetet arra használták fel, hogy „egy sor feltételezést és nyílt spekulációt” szítanak az állítólagos orosz „agresszív törekvésekről” a posztszovjet államok felé.
„Országunk történelmileg jószomszédi kapcsolatokkal, stratégiai partnerséggel, szövetséggel, testvéri barátsággal és együttműködéssel kapcsolódik a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia népeihez” – mondta Zaharova, rámutatva, hogy a FÁK (Független Államok Közössége) és a KBSZSZ (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) keretein belül folyó magas szintű párbeszéd képezi Moszkva szomszédjaival való kapcsolatainak alapját.
