Orbán Viktor: a nemzeti petícióval most minden magyar nemet mondhat Ukrajna és a háború finanszírozására

A nemzeti petícióval most minden magyar lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon Ukrajna és a háború finanszírozására, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk, ránk ne számítsatok, a magyar jóléti intézkedéseket nem fogjuk megváltoztatni – hangsúlyozta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Ukrajna uniós támogatásáról elmondta: Brüsszel saját nyilvántartása szerint eddig Európa 193 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására.

Megjegyezte: az amerikaiaknak több eszük van, a megfelelő pillanatban kiszálltak ebből. Az európaiak nem ezen a pályán haladnak, a józan ész szabályait figyelmen kívül szokták hagyni és a brüsszeli vezetők folyamatosan, szinte feltétel nélkül nyújtanak pénzügyi támogatást Ukrajnának – tette hozzá.

Rámutatott: a 193 milliárd euró egy része hitel, de mindenki tudja, hogy „a büdös életben” ezt a hitelt Ukrajna visszafizetni nem tudja.

Emlékeztetett: az idei és a következő évre nincs pénzügyi fedezete az uniónak, amit odaadhatna Ukrajnának, ezért 90 milliárd eurós hitel felvételéről döntöttek, azonban „egy hosszú, éjszakába nyúló, véres bicskázás” eredményeként Magyarország, Csehország és Szlovákia ebből kimaradt.

Kitért arra is, hogy az ukránok most benyújtottak egy tíz évre vonatkozó pénzügyi igényt 800 milliárd euróra. Ez akkora összeg, hogy a lélegzetnek is meg kellene akadnia – fogalmazott, hozzátéve, hogy ebből, a számításaik szerint, negyven évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat és hatvan évig az összes magyar családtámogatást.

Hangsúlyozta: a nemzeti petícióval most minden magyar lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon Ukrajna és a háború finanszírozására, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk, ránk ne számítsatok, a magyar jóléti intézkedéseket nem fogjuk megváltoztatni.

Orbán Viktor elmondta, az Európai Unió arra teszi fel a lapjait, hogy Ukrajna ezt a háborút Oroszországgal szemben, a frontvonalon megnyeri, és Európa ehhez a győztes ukrán háborúhoz ad pénzügyi támogatást. A magyar kormány által indított nemzeti petícióval most minden magyar lehetőséget kap, hogy nemet mondjon erre – tette hozzá.

Legyőzik a frontvonalon az ukrán hadsereggel az oroszokat, az oroszok jóvátételt fognak fizetni, és mindenki visszakapja a pénzét. Az európaiak az ukránoknak adott pénzeket majd Oroszországtól kapják meg, Ukrajna újjáépítését meg a kárt okozó oroszok ki fogják fizetni – összegezte a brüsszeli tervet.

Erre a feltételezésre „füstölik el” százmilliárdjával az európai adófizetők pénzét egy olyan helyzetben, amikor Európának nincsen pénze – figyelmeztetett.

Hozzátette: nincs olyan komolyan vehető szakértő, aki azt állítaná, hogy az oroszokat meg lehet verni a fronton, olyan mértékig ráadásul, hogy jóvátétel fizetésére legyenek kötelezve.

„Ez a gyermekmesék határán is túl van. Tehát egy olyan történettel etetik a nyugat-európai polgárokat és tartják féken a nyugat-európai emberek elégedetlenségét vagy a józan észre alapozva föltett kérdéseit, ami nyilvánvalóan nem igaz” – fogalmazott.

Várakozásai szerint amíg a nép ott föl nem lázad, úgy, mint ahogy Magyarországon föllázadna egy hét alatt egy ilyen helyzetben, addig ezt folytatni fogják Nyugat-Európában.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Unió azt mondja, két forrásból tud pénzt adni Ukrajnának. Az egyik, hogy Brüsszel a tagállamoktól kapott több pénzt fogja elküldeni. A másik, hogy ha ez nem elegendő, akkor hitelt vesznek fel. De első lépésként „kipréselnek és kitaposnak mindenkiből mindent” – jelezte.

Emlékeztetett: ma a magyarországi rezsiárakhoz képest Nyugat-Európában három-négyszer akkora árat fizetnek egy ilyen hideg tél során.

A háború finanszírozásához kitapossák az emberekből a pénzt nyugaton, és azt látják, hogy Magyarország erre nem hajlandó, ezért velünk szemben van egy követeléslista – emelt ki.

Hozzátette, hogy ezek különböző európai dokumentumokban leírt követelések, amelyekben számos dolgot várnak: a multiadókat, a bankadót szüntessük meg, a 14. havi nyugdíjról még nem mondanak semmit, de a 13. havit el akarják töröltetni, és a családvédelmi rendszer átalakítását, az otthonteremtési rendszer átalakítását követelik.

Magyarország azonban ma kedvező helyzetben van, mert „az elmúlt évek során az ilyen fizessenek többet a magyarok, meg ne csináljanak olyasmit, ha nem tetszik Brüsszelnek ügyekben, én mindig ellenálltam. Megvétóztam, megtagadtam, ha kellett, föllázadtunk, mint a migráció ügyében” – idézte fel.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a Magyarországgal szembeni brüsszeli követeléseket a kormány összegyűjtötte egy dokumentumba, és nyilvánosságra hozta. Ma minden magyar ember elolvashatja a hivatalos jelentést arról, hogy milyen jó dolgokat akarnak elvenni vagy megváltoztatni – jegyezte meg.

A miniszterelnök brüsszelpárti és ukránpárti politikai erőnek nevezte a Tisza Pártot és a DK-t, reális veszélynek nevezve, hogy magyar fiatalokat küldhetnek katonának Ukrajnába, amennyiben Magyarországon brüsszelpárti kormány alakul.

A kormányfő azt mondta: a magyar politikai élet bal oldalán, ahol a Tisza és a DK van, egy brüsszelpárti és ukránpárti politikai erő helyezkedik el, ezzel szemben a másik oldalon, a Fidesz és a KDNP egy magyarbarát, és Brüsszel követeléseinek ellentartó, annak ellentmondó, azzal szemben lázadó politikai erő.
„Ez a magyar valóság. Ebből lehet választani” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra: a háborúba egyre jobban belesodródik Európa, a legutóbbi hetekben már arról írtak alá megállapodást jelentős európai uniós országok, hogy katonákat fognak küldeni és állomásoztatni a jövőben Ukrajna területén.

Ezért az nyilvánvaló – folytatta -, hogy az uniós tagállamokon, így Magyarországon is nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok is katonaként menjenek Ukrajnába.

A kormányfő értékelése szerint ezért jogos az a félelem, hogy az ukránpárti erők, a DK és a Tisza, mint minden nyomásnak, ennek is engedni fognak, és előbb-utóbb, ha brüsszelpárti kormány van Magyarországon, akkor a fiatalokat elküldik Ukrajnába. Orbán Viktor ezt egy reális veszélynek nevezte, amit mindenképpen meg kell akadályozni.

Kijelentette: a kormányoldal nem akar se magyar fiatalt, se fegyvert, se pénzt küldeni Ukrajnába, nem akar belebonyolódni ebbe a háborúba, és nem akarja engedni, hogy ez a háború „beszippantson bennünket”.

Úgy értékelt: ebben a kérdésben nincs nemzeti egyetértés, a magyarság jövője szempontjából a legélesebb vitakérdés a háborúhoz való viszony.

Arra figyelmeztetett: Magyarország nem tudott kimaradni sem az első, sem a második világháborúból, amelyek mind európai háborúként kezdődtek.

A következő évek legfontosabb kérdése a miniszterelnök szerint az, hogy van-e Magyarországnak ereje, hogy az óriási nemzetközi nyomás ellenére is kívül tartsa magát a háborún.

A kormányfő szerint nem éri őket váratlanul az, ami a világban most „forrong és magmaszerűen alakul”, felkészültek rá, bár néha történhetnek meglepetések.

„Mert az, hogy a venezuelai beavatkozás megtörténik, a tenyérjósokon kívül senki se tudta volna megmondani előre” – fogalmazott. Emlékeztetett: 2010 óta hirdeti, hogy új világ jön. Vége a liberális világrendnek, helyette a nemzetek korszaka jön.

Hozzátette: nem várt arra, hogy majd az Európai Unió csinál valamit, amiből valami jó lesz Magyarországon, „ezt egyébként sem hiszem”.

A magyaroknak 2026 egyszerre lesz a veszélyek és a lehetőségek éve – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, a veszélyek valószínűségét csökkenteni kell, a lehetőségeket pedig ki kell használni: az áprilisi választás sorsdöntő lesz ebből a szempontból.

A kormánypártok ezért mondják – folytatta – , hogy a 2026-os választás legyen a biztos választás, vagyis ha a kormány megőrzi a folytonosságát és a cselekvőképességét, akkor a veszélyeket el tudja hárítani, a lehetőségeket pedig ki tudja használni az ország.

Ha Magyarország átáll a brüsszeli útra, a Brüsszel-párti erők győznek, az hadigazdaságot jelent, ez pedig felerősíti a veszélyeket, és rengeteg kárt fog okozni az országnak – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Hozzátette, ha az ország marad a magyar úton, akkor meg tudja ragadni a lehetőségeket. Kifejtette, idén 11 százalékos a minimálbéremelés, bővül az anyák személyijövedelemadó-mentessége, dübörög a 3 százalékos hitel, elindul a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetése, valamint adócsökkentés történt a kis- és közepes vállalkozásoknál.

Megjegyezte, év végére a pedagógusok átlagkeresete 900 ezer forint felett lesz, közben a közigazgatásban, a szociális szférában, a kulturális szférában 15 százalékos béremelések vannak, és futnak a korábbi béremelési programok is például az igazságszolgáltatás, a vízügy területén.

Orbán Viktor közölte, ennek az útnak a folytatása a kormánypártok ajánlata: ne a brüsszeli útra lépjünk, ne legyen hadigazdaság, maradjunk a magyar úton, a békegazdaság útján.