Franciaországban nem lesz egyértelmű miniszterelnök-jelölt, miután az előrehozott parlamenti választások második fordulójában egyik pártnak sem sikerült egyértelmű többséget szereznie – jelentette vasárnap a helyi média a belügyminisztérium által közölt végleges adatokra hivatkozva.
A Marine Le Penhez kötődő, jobboldali Nemzeti Tömörülés párt, amely a múlt hétvégén az első helyen végzett, ezúttal a harmadik helyre került, 143 mandátumot szerezve az 577 fős nemzetgyűlésben.
A most létrejött baloldali Új Népi Front (NFP) szintén nem tudott abszolút többséget szerezni a törvényhozásban, 182 mandátumot szerzett. A múlt hétvégi első fordulóban csak 32 mandátumot szerzett a Nemzeti Tömörülés 37 mandátumával szemben, de több száz jelölt „taktikai visszalépését” követően sikerült drasztikusan növelnie az eredményt.
Emmanuel Macron elnök liberális koalíciója a Le Monde szerint 168 mandátummal lemaradt a baloldali összefogás mögött.
Az Ipsos Talan becslései szerint a hétvégi részvételi arány 67,1% volt, ami 1997 óta a legmagasabb lesz, ha megerősítik az adatokat.
Macron a szavazást követően nem volt hajlandó a nemzethez szólni. Az Elysée-palota közölte, hogy az elnök elemezni fogja a választási eredményeket, mielőtt további lépéseket tenne, hozzátéve, hogy megvárja az új parlament megalakulását, hogy „meghozza a szükséges döntéseket”. Az államfő „tiszteletben fogja tartani a francia nép választását” – tette hozzá a közlemény.
Gabriel Attal miniszterelnök az exit poll eredmények után bejelentette, hogy kedden benyújtja lemondását. A francia média szerint választókerületében újraválasztották, és most képviselőként bekerül a nemzetgyűlésbe.
Ajánló
Attal azt is kijelentette, hogy „soha nem fogja elfogadni”, hogy Franciaországban „milliók szavaztak az általa radikálisnak” nevezettekre. Azt is megjegyezte, hogy „értékeink ereje” megakadályozta, hogy a radikális erők abszolút többséget szerezzenek a törvényhozásban.
Jean-Luc Melenchon, az NFP-hez tartozó szélsőbaloldali párt vezetője felszólította Macront, hogy „fogadja el a vereséget”, és hagyja, hogy a baloldali koalíció alakítsa meg az új kormányt. „Olyan eredményt értünk el, amelyről azt mondták, hogy lehetetlen” – mondta, hozzátéve, hogy „az elnöknek fel kell szólítania az Új Népfrontot a kormányzásra”.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés vezetője pártja „egész történetének legfontosabb áttörését” méltatta. Még mindig a Macron pártja és a baloldali koalíció közötti, szerinte „becstelen szövetséget” okolta pártja győzelmének megakadályozásáért, nyilvánvalóan a második forduló előtti „taktikai visszalépésekre” utalva.
A párt veterán politikusa és korábbi vezetője, Marine Le Pen azt mondta, hogy „túl sok tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy csalódott legyen egy olyan eredmény miatt, ahol megduplázzuk a [képviselőink] számát”. Azt is kijelentette, hogy a Nemteri Tömörülés végső „győzelme csak késik”.
Macron a Nemzeti Tömörülés június eleji európai parlamenti választásokon elért erős szereplése nyomán írt ki előrehozott parlamenti választásokat. A nemzetgyűlés tagjait egyéni választókerületekben választják meg közvetlen szavazással, két fordulóban. Egy jelölt az első fordulóban simán nyerhet, ha a szavazatok több mint felét kapja. Ha egyikük sem éri el ezt a teljesítményt, a 12,5%-os küszöböt elérő jelöltek közül bármelyikük bejut a második fordulóba.
A hétvégi szavazás előtt Macron koalíciója és a új baloldali összefogás a média által „taktikai visszalépéseknek” nevezett lépésekhez folyamodott. Az elnök pártjának és a baloldali koalíciónak nem kevesebb mint 200 jelöltje lépett vissza a második fordulóból, hogy elkerüljék a szavazatok megosztását egymás között, és megakadályozzák, hogy a Nemzeti Tömörülés párt abszolút többséget (289 mandátum) szerezzen a parlamentben.
